Eddig a bíróságoknak egyedileg, minden esetben kellet vizsgálnia azt, hogy az önvédelem jogos volt-e, vagy sem. Nagyon leegyszerûsítve eddig a szabály az az volt, hogy ha valakivel szemben például a személye ellen támadást alkalmazott valaki, akkor olyan arányban kellett védekeznie, amilyen a támadás maga volt. Tehát ha valakit ököllel kezdtek el verni, akkor nem lehetett ellene késsel fellépni, mert a támadással nem állt arányban a védekezés. Az Alaptörvény hatálybalépésével ennek vége, ugyanis a bíróságoknak nem kell vizsgálniuk, hogy a sértett védekezése arányban állt-e a támadással.

Kabódi Csaba, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezetõ egyetemi docens elmondása szerint “akár a személyi, a javak elleni, akár a közérdekre támadóval szemben fel lehet lépni akár még nem is arányos eszközzel. Tehát egy ököllel támadóval szemben kést lehet ragadni, husángot lehet ragadni, vasvillát lehet ragadni.” Gyakorlatilag a támadóval szemben bármivel fel lehet lépni, erre a bûnözõknek fel kell készülniük, még arra is, hogy egy betörés alkalmával akár az életüket is veszthetik. Az is fontos változás, hogy ezentúl nem a megtámadottnak kell bizonyítania a jogos védelmet.