 |
 |
 |
 |
Véletlen képek a Galériából
Utoljára feltöltött kép:
Utoljára létrehozott albumok:
|
 |
 |
 |
 |
|
|
|
|
Online felhasználók
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 1,400
Legújabb tag: pali470525
|
|
|
|
|
|
 |
 |
 |
 |
Megosztás a Facebookon2011 július 01-én életbe lépõ változások
 Július 1-jétõl változik a közúti közlekedési szabályszegések bírságolási rendszere, egyes szabályszegések szigorúbb elbírálás alá esnek, illetve több, úgynevezett elõéleti pontot jelentenek - errõl Óberling József, az Országos Rendõr-fõkapitányság közlekedésrendészeti fõosztályának vezetõje beszélt csütörtökön újságíróknak.
Óberling József emlékeztetett: tavaly december 20-án fogadta el az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényt.
A legjelentõsebb változás, bizonyos jogsértések, így a gyorshajtás, a biztonsági öv használatának elmulasztása, a tilos jelzésen történõ áthaladás, és ittas vezetés esetén a jármûvet vissza lehet tartani a bírság megfizetéséig. Ez a visszatartás azt jelenti, hogy a hatóság elveszi a forgalmi engedélyt. Szintén visszatartható a jármû akkor, ha az ellenõrzés során kiderül: a jármû üzembentartójának van közigazgatási bírság tartozása. Nem lehet azonban visszatartani jármûvet, ha valaki magyarországi bejelentett lakcímmel és érvényes adószámmal, adóazonosító jellel rendelkezik, így a rendõrség azt reméli, hogy ezek miatt a rendelkezések miatt elsõsorban a külföldi hatósági jelzéssel ellátott gépjármûvekkel elkövetett szabályszegések száma fog csökkenni.
Óberling József ismertette: a visszatartásra országszerte várakozóhelyeket jelöltek ki, de a jármû õrzésérõl a tulajdonosnak kell gondoskodnia, a tulajdonos birtokából nem veszik ki a jármûvet.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európai Parlament a jövõ héten fogadja el várhatóan azt a tervezetet, amely lehetõvé teszi a tagállamok közti adatcserét, így a rendõrség jogosult lesz külföldi szabályszegõ esetén is adatot kérni a nyilvántartásokból.
A július 1-jével hatályba lépõ módosításról elmondta: abban az esetben, ha gyorshajtás, biztonsági öv használatának elmulasztása, tilos jelzésen történõ áthaladás, ittas vezetés miatt indul a közigazgatási eljárás és az elkövetõ a helyszínen ismertté válik, akkor az üzembentartóval szemben nem, csak a tényleges elkövetõvel szemben folytatható le eljárás.
Szintén változás, hogy kikerülnek közigazgatási eljárási körbõl a gyermekbiztonsági rendszer, a motorkerékpár-bukósisak és a mobiltelefon használatára vonatkozó rendelkezések, ezek a jövõben szabálysértésnek minõsülnek és legfeljebb 30 ezer forint bírsággal sújthatók. Ugyanakkor az ittas vezetés eddigi szabálysértési alakzata és a megengedett legnagyobb sebesség túllépése átkerül a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések közé. Gyorshajtásnál ez alól kivétel a közigazgatási bírság hatálya alá nem tartozó sebességtúllépés - 15-20 kilométeres óránkénti sebességtúllépés - az továbbra is szabálysértésnek minõsül.
Nincs tolerancia a rendszerben, a legkisebb mértékû sebességtúllépés is szankciót von maga után - mondta Óberling József.
Például, ha valaki 50 kilométeres óránkénti sebességkorlátozásnál 110 kilométeres óránkénti sebességgel halad, 130 ezer forint bírságra és 6 büntetõpontra számíthat. Ha viszont ugyanebben az esetben már 120 kilométeres óránkénti sebességgel száguld, a bírság összege 200 ezer forint, a büntetõpontok száma 8. Közigazgatási bírsággal sújtandó, ha valaki áthalad a tilos jelzés ellenére a vasúti átjárón és az ittas vezetés szabálysértése is. Utóbbit szigorúbban sújtják, véralkohol-koncentrációtól függõen 150, 200 vagy 300 ezer forint lehet a bírság és 6-8 büntetõpontot szabhatnak ki érte. A jogosítványt csak akkor veszi el a rendõrség, ha az ittasság foka eléri a 0,8 ezreléket, vagyis már bûncselekményi szintet ér el.
Szigorodnak az egyes jogsértésekhez rendelt elõéleti pontszámok: szabálysértéseknél 1-5 helyett 1-8 pont, gondatlan bûncselekmény esetén 6 helyett 9, szándékos bûncselekménynél 9 helyett 11 pont jár. Ez azt jelenti, hogy akár már két súlyos szabályszegéssel elérheti valaki a 18 pontot, amely a vezetési jogosultság fél évig tartó szüneteltetését vonja maga után. Változik a biztonsági öv használatára vonatkozó bírságolás is: lakott területen belül 15 ezer, lakott területen kívül 30 ezer, autóúton és autópályán 40 ezer forint a bírság mértéke, amit az utasnak és a jármûvezetõnek külön-külön kell megfizetnie, ha egyikõjük sem volt bekötve. Ezért a szabályszegésért csak a sofõrnek jár büntetõpont.
A bírságot készpénz-átutalási megbízással 15 napon belül kell befizetni, de bankkártyával és koncentrált akció esetén, ha a rendõrség nagy számban vesz részt az ellenõrzésben, továbbá pénzkezelésre is felhatalmazott munkatárs is van a helyszínen, készpénzzel is lehetséges. Az MTI kérdésére ez utóbbival kapcsolatban Óberling József azt mondta: nem tart attól, hogy ettõl nõne a vesztegetési kísérletek száma. A bankkártyás fizetéssel kapcsolatban ugyancsak az MTI kérdésére elmondta: nincs a rendõrségnek terminálja, de épp 200 terminál beszerzésérõl tárgyalnak.
Bejelentette azt is, hogy a Közlekedési Hatóság hozza létre a központi bírságnyilvántartást, amelybõl ellenõrizni tudják, hogy kik azok, akik egy esetleges korábbi bírságot nem fizettek ki.
Július 1-tõl lépnek életbe az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításai. Ennek értelmében megszûnik a passzív táppénz, míg a táppénzen lévõk soron kívüli ellátásban részesülhetnek. A módosítás rendezi az egészségügyi dolgozók ügyeleti díjait és pihenõidejüket, továbbá kimondja: a szakmai kamarákba való belépés illetékmentes.
A változások célja elsõsorban a Széll Kálmán Tervben foglaltak végrehajtása. A törvény kimondja a biztosítási jogviszony megszûnését követõ keresõképtelenség esetén járó, vagyis a passzív táppénzt eltörlését.
A módosítás értelmében a táppénzen lévõket a járóbeteg-szakellátó intézményekben kötelesek soron kívül fogadni, ha a biztosított az ellátást a keresõképtelenségét okozó betegsége miatt veszi igénybe. Ennek oka, hogy a táppénzen lévõk minél elõbb igénybe tudják venni az indokolt egészségügyi ellátásokat, s így hamarabb visszanyerjék munkavégzési képességüket.
A gyógyszerellátásra vonatkozó szabályok módosításának célja a gyógyszertámogatás kiadási és bevételi oldalán a költségvetési törvényben meghatározott háromszázmilliárd forintos egyenleg tartása. Az új szabályok szerint a jelenlegi 12-rõl 20 százalékra emelkednek a gyógyszergyártói befizetések, a gyártókra súlyos szabálytalanság esetén kiszabható bírság maximumát pedig 25-rõl 500 millió forintra emelik.
További újdonság, hogy a gyógyszergyáraknak júliustól 5 millió helyett 10 millió forintot kell fizetniük az orvoslátogatók után évente, de a kisebb, legfeljebb 12 orvoslátogatót foglalkoztató cégek esetében ez a tétel nem emelkedik.
Júliustól teljes mértékben megszûnik a K+F kedvezmény, vagyis az már a 2011. évi fejlesztések után sem vehetõ igénybe, viszont a gyógyszergyártók a tavalyi kutatás-fejlesztési ráfordításaik alapján 50 százalékot visszaigényelhetnek az iparági különadójukból.
A módosítás rendelkezik a közoktatási intézményekben teljes körû iskolai egészségfejlesztés bevezetésérõl, valamint elõírja egy népegészségügyi stratégia és a hozzá kapcsolódó akcióterv kidolgozását is.
Emellett megszûnik a Nemzeti Egészségügyi Tanács, feladatait, az új szakmai kollégiumi rendszer látja el.
A hétfõn elfogadott indítvány az egészségügyi dolgozók ügyeleti idejét, díjazását is rendezi, kimondva, hogy a heti munkaidõ maximális idõtartamába az egészségügyi ügyelet teljes idõtartamát be kell számítani. Így a munkavállaló bérét a személyi alapbérére, illetve közalkalmazott esetében a garantált illetményre kell kiegészíteni abban az esetben, ha az ügyeleti feladatok, illetve az erre tekintettel kiadott kompenzáló pihenõidõ alkalmazása miatt a rendes munkaidõ egészét - egészségügyi ügyeleten kívül - nem dolgoztatta le a munkáltató.
Az egészségügyi tevékenység befejezése és a következõ munkarend szerint megkezdett egészségügyi tevékenység között legalább 11 óra megszakítás nélküli pihenõidõt kell biztosítani. Ez a folyamatos szolgáltatást nyújtó szolgáltatók esetében a felek megállapodása alapján minimum 8 órára csökkenthetõ.
A kötelezõ kamarai tagsághoz kapcsolódó módosítás szerint április 1. és június 30. között egészségügyben mûködõ szakmai kamarákba való belépés illetékmentes. Akik mégis fizettek ilyen eljárási illetéket - és ezt igazolni tudják - az állami adóhatóságnál visszaigényelhetik a befizetett összeget.
Forrás: MTI
|
 |
|
admin - 2011.06.30 19:16:21
0 hozzászólás ~
1401 megnyitás 
|
|
 |
 |
 |
|
|
|
|
Hozzászólások
Csak bejelentkezés után láthatod a hozzászólásokat!
|
|
|
|
|
|
|
