Honlapunkon sütiket (cookie) használunk a felhasználói élmény fokozása érdekében. Amennyiben szeretnél vele megismerkedni, ITT bővebb információt találsz róla.
A linken ingyenesen megtekinthetõ a II. katonai felméréskor (1826-1866 között) készült teljes Magyarország !részletes! térképe összevetve a mai google maps-al!
Rendkívül érdekes, pl hogy a mai Jászboldogháza csipán "Boldogházi halmok" néven szerepel és csak pár tanyából áll. Szászberek szintén. Szolnok nem volt sokkal nagyobb a mai Szentgyörgynél... Budapest szinte csak a mai belvárosból állt. Jánoshida "Jász Jánoshida" , Alattyán "Jász Alattján" Jásztelek "Jász Mihálytelek" néven szerepel.
Utcaszintû részletességgel lehet összehasonlítani a mai településeket a majd 200 évvel ezelõttivel!
Szent István államalapítására azért került sor, mert Vérbulcsu Horka 954-955-ös hadjáratai következtében már látszott, hogy a Német Birodalom egyesülése nem akadályozható meg.
Ugyancsak a Római Birodalom megszûnését követõen a levált Bizánc Birodalommá szervezõdése is elekerülhetetlenné és láthatóvá vált.
Ezért a magyarság számára is CENTRALIZÁLT államot kellett szervezni. Ezt Géza és István kezdte meg.
Mivel a magyarság birtokában volt a Szent Korona - ezt a Tarih-i Ungurusz világosan megírja - a pápától azt kérték, hogy az uj királyságot ismerje el a térség jogviszonyainak megfelelõen Keresztény Királyságnak.
Ezt a pápa levelében meg is tette. A pápa semmi mást nem tett. Koronát egyáltalán nem küldött, ilyesmit levelének késõbbi másolatainak változataihoz csak az egyház fûzött, aminek pillanatnyi politikai oka volt késõbbi korokban, semmi más. A gond azzal van, hogy az eredeti pápai levél csak átiratokból ismert, és igen késõi formában.
De abból is látható az eredeti pápai levél tartalma, amihez késõbb az egyház mindenfélét hozzátett, bár ezért sokszor felvetették, hogy a megmaradt másolatokat hozzáhamisították.
Mindez azonban semmit sem von le abból, ami a 9. század végén történt.
A lényeges ugyanis az, hogy a magyarok a saját elhatározásukból alakítottak ki centralizált államformát, aminek szükségességére már Vérbulcsu Horka is rámutatott, mert addig a nyugati hadjáratokban csak a határszéli magyar nemzetségek vettek részt, ezek alkalmi szövetségeinek a feje õ volt, a hun ivadék, a Fekete Horka, illetve a Karcsak. Ennek emlékei a Csallóközi Karcsák, mert ott telepítették le a már hivatalukat kiszolgált Karcsákat.
A Magyar Királyság tehát önálló állam maradt és ezen semmit sem változtat Orseolo Péter, István nõvérének fia mesterkedése, aki Imre herceg özvegyével összejátszva valószínûleg merényletet kísérelt meg István ellen, illetve megvakíttatta Vazult.
A közvetlen ág azonban megmenekült, és az Árpád hercegek vissza tértek.
Géza idején a pápaság a magyarokra támaszkodva erõsödött meg, és bújt ki a német császárság felügyelete alól.
Ezzel a magyarok betöltötték azt a helyet, amivel Bizánc kísérletezett a 9. század végén, amikor a Balkánra vándorolt, szervezetlenül maradt szláv tömegeket, a 7-8 században lezajlott bajor-avar-szász háborúkat követõen, tehát a 9. század végén Bizánc megkísérelte valamiféle harmadik erõnek megszervezni, mégpedig a Száva folyótól délre esõ területeken és a mai Ausztria nyugati és északi részén, vagyis az Ostmarkon, és a Balkánon. Északabbra nem mentek, mert ott a Hunok vezetõje a TUDUN uralkodott, és rendre visszaverte a Karolingok támadásait az avar uralom meggyöngülését követõ idõkben is. A bizánci szervezkedést Róma támogatta, mert ki akarta ellensúlyozni a Karolingok germán hatalmi súlyát.
A Magyar Királyság azonban Szkítia uralkodója jogain alapult és annak jogfolytonosaként élt tovább. Ezt a Tarih-i Ungurusz világosan kifejti, amikor elmondja, hogy amikor a magyarok útra kelnek, ezt Szkítia uralkodója engedélyével teszik. Az csak habsburg, osztrák, pánszláv, kommunista mese, hogy kalandozni indultak volna.
(A továbbító megjegyzése: a 'kalandozások' ténye történelmi tény, de az nem céltalan rablóhadjárat volt, hanem a korábban elrabolt koronázási ékszerek visszaszerzésére irányuló, célzott támadások, amik sikerrel jártak.)
Evlia Cselebi török történetíró a mohácsi csatát követõen, Buda megszállásakor megírja, hogy érdeklõdéssel nézték Budát, ennek a NÉGYEZER ÉVES Királyságnak a székhelyét.
Elõ kell venni ezt az Evlia Cselebi idézetet, a nyáron a Tarsoly c. újság leközölte. Csak gratulálni lehet ezért a szerkesztõnek, hogy ezt közölték.
A 4 ezer éves õsi királyság felvetése érdekes, különösen az, hogy ezt a törökök pontosan tudtak. [Közbevetés: ma már tudjuk, õk is velünk rokon népek ]. Az adat a Tarih-i Ungurusz által említett azon népre vonatkozik, amelyet Hunor népe Pannóniában talált, és akik az õ nyelvüket beszélték. Ezt a Tarih-i Ungurusz világosan kifejti. Ez az õsnép pedig nem más, mint a görög mondákban szereplõ, Huperboreuszoknak nevezett õsnép, akiktõl a görög civilizáció szinte minden civilizált elemet átvett. Arcadia, vagyis Árkádia pelazgjait. Helena, vagyis Tündér Ilona? Arkadiai volt és mert a görögök rosszul bántak vele, a trójaiak elrabolták.. Trója med - szkíta és arkádiai eredete ismert dolog a szakirodalomban. Trója Szikamberei, akik, mint azt a Tarih-i Ungurusz világosan kimondja, Pannóniába vándoroltak Trójából, a trójai háborút követõen, illetve onnan is tovább, és megalapitják a HÉT dombon az õsi etruszk várost, Rómát. Innen aztán egyenes út vezet a Merovingokhoz, akik vérségi vonalon az Anjou családban maradtak meg, és egyesültek az Árpádokkal. Belõlük csak Rákóczi Ferenc Nagyságos fejedelem utódaiban maradt meg leszármazott. Felesége Szent Erzsébet és meroving ágat is örökölt, maga Rákóczi pedig Árpád házi vérvonalat is.
Meg kell jegyezni, hogy a hazai rezsim a mai napig kétségbe van esve a Tarih-i Ungurusz független kiadása miatt, és fõleg azért, mert az ügy kikerült a terrorista, fajgyûlölõ politikájuk ellenõrzése alól. Mint a kiadója, figyelem ezeket az elemeket és az elhallgatást, mellébeszéléseket. Ez az írott anyag a 9. században már irott anyagokból merített, ezt a török nyelvû másolat világosan megírja és Dr. Blaskovics József elsõ kézíratos fordításában ÍGY van benne. Ezeket a fordított anyagokat 1975 körül Budapestre vittem, és azok másolatait elhelyeztem magyar iróknál, mint Illyés Gyula, Grandpierre Endre, és másoknál. A hazai kiadást azonban csak azzal a 'feltétellel' engedték meg Dr. Blaskovics Józsefnek, amikor 1981-ben emigrálva Clevelandban bejelentettem, hogy nálam van a kézirat, ha az írott forrásokra való hivatkozást 'mesélõkre és elbeszélõkre' javítja, ami forráshamisítás volt. A kútfõidomítás a hazai elnyomó rendszer jellemzõje. A hazai rezsim a mai napig a magyarságot barbár, pusztítandó népként kezeli, amelynek nem lehet múltja és jövõje sem. A hamisításra Grandpierre Endre felfigyelt és fián, Attilán keresztül értesített is. Anyagi okoknál fogva késik a harmadik kiadás és ezért egyelõre nem jelenthettem be ezt a fontos tényt a közvéleménynek és a magyar olvasó közönségnek az újra kiadott anyagban.
A Magyar Történelmi Alkotmány tehát írott források alapján megmaradt államiságunk, közjogunk, szokásjogunk és történelmi jogunk hatalmas mûve.
Ezert nem szabad hozzányúlni.
A nemzetközi jogban ugyanis a Magyar Történelmi Alkotmányosság elismert. Ennek alapján mondta ki pl. Eisenhower amerikai elnök az 1956-os forradalom idején, hogy Mindszenthy József hercegprímást elismerik államfõnek, tehát a Nagy Imre, 1956-os legitim kormánya fölött. Ezzel Truman és Churchill véleményét követte. Azt, hogy a Koronatanács utolsó, állva maradt tagját ismerik el államfõnek. A kommunisták nem véletlenül dühöngtek 1945 után és Eisenhower kijelentése miatt és ezért írtak össze-vissza mindenféle 'alkotmányokat.' Csak ostoba, kishitû, gyáva és buta emberek követik 1989-t követõen a kommunista ukázokat. A Koronatanács a Történelmi Alkotmányosságból következik. Eredete a vezéri tanács, amely Árpádot körülvette és az ország ügyeit megszervezte. Ezt egy érdekes tanulmányában maga Zlinszky János alkotmánybíró megírja. A vezérek segítenek és határozzak el a Királyság megszervezését és István megkoronázását. Lasd Tarih-i Ungurusz. A mai igaz magyar vezetõk egyetlen kötelessége, hogy a nemzetközi jogra figyelmeztessenek és a magyar Alkotmányosságot megvédjék.
Érdekességként megjegyzem, hogy a Rákóczi szabadságharc idején, amikor az angol diplomácia a császáriakat a magyarok jogainak elismerésére akarta szorítani, hogy a magyar hadszíntér megszûnjön, a béketárgyalások angol diplomatái a magyarokat CONSTITUTIONALISTS-k-nek, tehát Akotmányvédõ harcosoknak neveztek. Csak nyilvánosság elõtt használták a 'malcontents', tehát elégedetlenkedõk elnevezést, és éppen ezért tartózkodtak a lázadók megnevezéstõl, amit a császáriak szerettek volna elérni.
Mi sem természetesebb annál, mint az, hogy a magyarság jelenlegi üldözõi, fosztogatói, a magyarság négyezer éves államiságának bitorlói, primitív fajgyûlölõk, történelmi múltunk adatainak hamisítói, jelképeink gyalázói, mindent megtesznek azért, hogy ezt az õsi ALKOTÁST eltüntessék, vagy ha mást nem, hát lekicsinylõen beszéljenek róla és elmaradottnak gúnyolják.. Rákosiék és a szovjetek csak egy epizód volt, lássuk az egész képet. Ne essünk abba a hibába, hogy ostoba napi politikai divatok miatt és kishitûségbõl, ne merjük vállalni, ami a miénk és csakis a miénk.
Ha más nem, gondoljunk az õsökre, akik annyi ezer éven át vállaltak. A Hiperboreuszoktol Rákóczi kurucai-ig és azóta bezárólag.
Csak azt szabad tenni, hogy a magyar Történelmi Alkotmányosság érvényét felelõs Magyar Alkotmanyozó Nemzetgyûles ÁLLAPÍTSA meg.
Semmi mást nem szabad tennie, vagy gyökértelen csürhévé válunk ostoba módon viselkedõ 'törvényhozók', meg 'alkotmányozók' jóvoltából.
A JOGFOLYTONOSSÁG helyreállításával az ideiglenesen határokon túlra szorított magyar nép, történelmi emlékhelyeink és a területeink a legmegfelelõbb VÉDELMET kapják.
Erre legyünk tehát figyelemmel!
Geönczeöl Gyula
Léva, Felvidék,
Cleveland, Ohio, emigráció
Gulyás Miklós Jutas : Amit szintén a Szent Koronával kaptunk
2009. November 19. 12:31:38
Urunk megígérte az Élet Koronáját és meg is adta. Ugyanígy megígérte Isten Kardját is, és ezt is megadta. Eddig csak legendának gondoltuk a dolgot, de a Szent Korona Dukász- és Geobitzász-képe eloszlatja kételyeinket. Ha mégsem oszlatná el, ha téves értelmezéseknek gondolnánk e képek üzenetét, a Jelenések Könyvében el is olvashatjuk a konkrét ígéretet. Elõször János azt látja, hogy: "Vala pedig jobb kezében hét csillag; és a szájából kétélû éles kard jõ vala ki" (1.16.).
| Küldje el ismerõsének, barátjának | Kedvencekhez rakom |
| Cikk nyomtatása | Rovás |
Gulyás Miklós Jutas : Amit szintén a Szent Koronával kaptunk
I. rész
Urunk megígérte az Élet Koronáját és meg is adta. Ugyanígy megígérte Isten Kardját is, és ezt is megadta. Eddig csak legendának gondoltuk a dolgot, de a Szent Korona Dukász- és Geobitzász-képe eloszlatja kételyeinket. Ha mégsem oszlatná el, ha téves értelmezéseknek gondolnánk e képek üzenetét, a Jelenések Könyvében el is olvashatjuk a konkrét ígéretet. Elõször János azt látja, hogy: 'Vala pedig jobb kezében hét csillag; és a szájából kétélû éles kard jõ vala ki' (1.16.). A szájából kijövõ kard nyilván a kardra tett ígéret jelképe, de késõbb Urunk pontosítja, nyomatékosítja is a dolgot, arra az esetre, ha János képzelõdésnek gondolta volna a látottakat: 'A Pergánumbeli gyülekezet angyalának írd meg: Ezt mondja az, akinél a kétélû éles kard van' (2.12.). A Kard egyik éle bizonyára az isteni, a másik az emberi erõ jelképe, tehát csak addig van ereje, amíg az ország és népe õrzi vele az igaz hitet, az igazi jézusi kereszténységet.
A Szent Koronával együtt megkaptuk a Szent Lepelt is, Urunk Halotti Lepeljét, csak sajnos, már errõl sem tudunk. Szerencsére azonban a Pray-kódex egykori készítõi még tudták, s így bizonyára nem tûnik félreértelmezésnek, hogy a Lepel ott látható a Szent Koronán, Szent András ölében, térdén, ugyanúgy összehajtva, ahogyan ma Torinóban õrzik. Állítólag István Kardját Atilla király után az Árpád-ház õrizte, majd 'ajándékozás' (bûncselekmény) által Németföldre került és ma Brüsszelben õrzik Ez még kutatásokra szorul, mert megtörténhet, hogy egy kard Magyarországról valóban oda került, de nem biztos, hogy az Isten Kardja. A Bécsben õrzött kard sem Isten Kardja, hanem egy díszes fejedelmi szablya.
De a Szent Koronával csak ezeket kaptuk volna? Például a Legfelsõ Parancsot nem? Urunk a 'képe és köve' biztos õrzésére a Jelenések Könyvében ugyanolyan nyomatékosan figyelmeztet bennünket, mint a legfelsõ Parancs! Ez az õrzés apostoli küldetés, és így nem véletlenül látható a csüngõk apostolkövei között Atilla király zöld kövecskéje, a kör alakú kis smaragd. Az esetleg még elképzelhetõ lenne, hogy a csüngõk többi, különbözõ színû kövecskéit illetõen tévedünk, mert a kövek fényjátéka megtévesztett bennünket, de a zöld smaragd annyira különbözik az apostolok kövei között, hogy itt semmi tévedés nem lehetséges, ez a kõ másféle apostolt jelképez, mint a többi: idõben jóval késõbbi apostolt.
A körülményekbõl nyilvánvaló, hogy a Szent Koronával együtt apostoli feladatokat, apostolságot is kaptunk. Nemcsak a mindenkori király, a mindenkori magyar nép is! De ha ez így van, akkor az apostolsággal új nevet nem kaptunk volna, mint például Péter is kapta a Kéfás nevet. Akkor Urunk a Jelenések Könyvében miért szól mégis kifejezetten egy bizonyos 'új írott névrõl'? Olvassuk csak: 'A gyõzedelmesnek enni adok az elrejtett mannából, és adok annak fehér kövecskét, és a kövecskén új írott nevet, amelyet senki sem tud, csak az, aki kapja.' (2.17.) De hol van ez a 'fehér kövecske' és hol van az 'új írott név'? Ne csodálkozzunk rajta, ha nem találjuk egyiket sem, hiszen már Urunk jelezte szavaiban, hogy ez 'elrejtett manna', elrejtett mennyei ajándék, a koronakészítõk pedig a legrejtettebb helyre rejtették: valamennyiünk szeme elé! (A szövegben szereplõ 'gyõzedelmes' egyelõre érthetetlen jelzõ, de emiatt ne aggódjunk.)
Urunk kezében látható egy könyv. Errõl korábban szóltam már ugyan, csak sajnos, tévesen Élet Könyvének gondoltam. Ez a könyv nyilvánvalóan törvénykönyv, hiszen minden bíró törvénykönyvet tart a kezében, amikor ítélkezik Ha pedig büntetõügyben ítélkezik, akkor nyilván egy 'Btk'-t, egy büntetõtörvénykönyvet tart. És az is igen valószínû, hogy az Utolsó Ítélet majd nem valami válóperben vagy hasonló ügyben fog születni.
A Könyv fedelén köröcskék, pontok (pecsétek) által közrefogott négyszögek láthatók, isteni jelek, tehát ez a Büntetõtörvénykönyv isteni Törvénykönyv. E jelek értelmezése nem is jelent semmi különösebb problémát, hiszen ez a körülményekbõl egyébként is nyilvánvaló: a Könyvet Isten Fia tartja a kezében! Sokkal nehezebben értelmezhetõ az a jel, amely a Könyv fedelén a középpontban látható: egy ovális, vörös alapszínû alakzat, 'benne', rajta pedig egy sötétkék színû folt. Mi lehet ez a furcsa jelkombináció?
A koronakészítõk nyilván számítottak tanácstalanságunkra, ezért a Halotti Lepelen, a Bíró palástján úgy helyezték el az 'eltakarni a Napot' sumér jelet, hogy az közvetlenül a Könyv mellé kerüljön, hogy a Könyv közepén lévõ jelkombinációval egy szinten legyen. Szinte már csak az egyenlõségjel hiányzik a két jelkombináció közül. Ebbõl az utalásból azonnal megtudhatjuk, hogy a vörös ovális alakzaton látható sötét folt jelentése is valahogy 'eltakarni a Napot' értelmû, de azonnal nem értünk valamit: ovális Nap? Ez meg mi lehet? Zöld Nappal már találkoztunk, de ovális Nap?
Ne központi égitestünkre gondoljunk! Mint a jobbfül melletti 'információs háromszög' belsejében lévõ ovális kõ esetében, itt is gondoljunk az 'ovális' szóban rejtõzõ 'óv', véd, õriz igére! Urunk mennybemenetele után elküldte nekünk az Óvó Napot, a Szent Koronát, hogy az éjszaka sötétjében óvjon, védjen, õrizzen bennünket a sötétség, az emberi sötétség ellen! Ezt az Ovális Napot próbálta elfedni, eltakarni elõlünk az emberi sötétség (sötét folt az ovális alakzaton), de ez teljes egészében mégsem sikerült, a Nap vörös színe kilátszik a sötét folt alól! Például hagyományos koronakutatásunk is megtesz mindent annak érdekében, hogy a Szent Koronát különbözõ részekbõl összetákolt tákolmánynak tüntesse fel, amely részek eredetileg nem is a koronához készültek. Sõt azt is el akarja hitetni velünk, hogy a Szent Korona egyik vagy másik uralkodónk számára készült volna. Annak ellenére is, hogy egyetlen történelmi uralkodónkról sem tudunk, aki vízfejû lett volna. (A Szent Korona névleges kerülete 26 coll, ez nem emberi fejméret!)
A Szent Korona 'betakarása' az isteni Akarat elleni vétség, tehát bûncselekmény! Önmagában véve is bûncselekmény, de ehhez társul még a magyar nép elleni bûncselekmény is: az 'eltakarás' a magyar népet megakadályozza isteni, apostoli küldetése teljesítésében! Az Urunk kezében látható Törvénykönyv fedelérõl tehát a Vád maga is leolvasható!
A képen Urunk az Utolsó Ítélet helyzetében látható, tehát nyilvánvaló, hogy a kép legapróbb részlete is valahogy az Ítélettel kapcsolatos. A Bírói Szék döntött helyzetû, ami már eleve utal a bírói Döntésre, az Ítéletre. Urunk lábai alatt a trónus kárpitja zöld színû, ami eleve arra utal, hogy az Ítélethozatal és kihirdetése a földön fog történni, mégpedig a Zöld Nap, a földre szállt Nap, vagyis a Szent Korona országában. Ha a trónus alapélét (pl. vonalzóval) meghosszabbítjuk, akkor az Ítélet körülbelüli, megközelítõ idejét is megtudhatjuk. Az alapél meghosszabbított egyenese a precessziós körön, a koronaabroncs felsõ gyöngysorán a 2000. évet jelzõ kis arany rögzítõ karikára mutat, vagy a karika utáni elsõ gyöngyszemre, ami azt jelzi, hogy az Ítélet kihirdetése majd valamikor a 2000. év után 'hamarosan' fog történni. Ezt a 'hamarosan'-t pontosan nem tudhatjuk. Bizonyára a koronakészítõk sem tudták, de hozzávetõlegesen mégis ábrázolták, s ez az információ csak és kizárólag Urunktól származhatott. A mi feladatunk azonban nem is az, hogy a pontos idõpontot tudjuk, hanem az, hogy a Korona Legfelsõ Parancsának eleget tegyünk! Mindegy, hogy 'ha késõn, ha csonkán', még ennek ellenére is! Nem igaz az, hogy abszolút tehetetlenek lennénk! Amit Trianon ellenére is meg tudunk tenni, azt azonnal meg kell tegyük!
II. rész
A képen Urunk jobb keze ujjai között látható valami, amirõl koronakutatásunk feltûnõen keveset szól. A képrõl készített rajzos ábrázolásokon ez a kis valami sokszor el is sikkad, mintha ott sem lett volna soha. Ez egy kis, fehér gömb alakú valami, ezért próbálták már gyöngynek, sõt tojásnak is értelmezni, de gyöngytõl nagyobb, és nem is tojás, hiszen gömb, nem pedig tojásdad. De akik így értelmezték, azok legalább megpróbálták valahogy értelmezni, nem próbálták elsikkasztani Urunk kezébõl.
Mesterházy Zsolt az etruszkoknál olyasmire bukkant, ami igen nagy segítség számunkra a Szent Korona kutatásában.
'A fellelt és látható régészeti anyagban különös képre bukkantam. A Kr.e. VIII. századi tarquiniai sírfreskón egy fehérbõrû nõalak és egy vörösalakos férfi látható. Ez utóbbi a kezében valami tárgyat - tojást vagy gyöngyöt - tartott, így kézenfekvõnek látszott e tarquiniai freskó rokonítása a magyar Szent Korona Pantokrátorának kezében tartott Gyöngy történetével.'
E mondat után a szerzõ be is mutatja a freskót, így mutassuk be mi is az általa adott címmel együtt.
Kép: Tarquiniai falfestmény Etrúriából Fehérlófia és Fehérló.
'A Kr. elõtti VIII. században készült tarquiniai freskón érdekes részleteket figyelhetünk meg' - folytatja Mesteházy Zsolt. 'A hivatalos tájékoztatás szerint a fõszereplõ tojást tart a kezében - mint az örökkévalóság zálogát -, ugyanakkor ez a tojás eléggé körszerû formát alkot. Akár tojás, akár Gyöngy, valamiféle szellemi kapcsolata látszik megfogalmazhatónak a magyar Szent Koronával. Akár tojást, akár Gyöngyöt tart kezében az etruszk fiatalember, azt ugyanazokkal az ujjaival teszi, mint a Szent Korona Pantokrátora, és a keleti (jézusi és ortodox) egyház késõbbi Pantokrátor-áûbrázolásai és szentábrázolásai is.'
Itt is feltétlenül figyeljünk a szerzõ remek megérzésére, sõt meglátására! A jézusi kereszténységet nem véletlenül választotta el a rómaitól! Pontosan arra a 'neuralgikus pontra' tapintott, amelynek ismerete nélkül a Szent Korona misztériuma csak úgy értelmezhetõ, amint azt hagyományos koronakutatásunk értelmezi: sehogy! Fából ugyanis igen nehéz vaskarikát gyártani, hogy tapintatosan fejezzem ki a helyzetet. Márpedig a paulinista judeokereszténység éppen ilyesmivel próbálkozik, már nem tegnap óta. (Például 'ávóstisztet' apostollá tenni.)
'A felmutatott Gyöngy csak kisebb részben igazolja az uralkodásra való alkalmasságot, lényegében az égi és földi lét egyesítésérõl szól a történet. Ez nem más, mint a szakrális uralom létrejöttének korszakos eseménye.'
Mint hamarosan látni fogjuk, nem égi és földi lét egyesítésérõl van szó a 'kis valami' felmutatása kapcsán, hanem adományozásról. Ezen adományozás által a Föld egyetlen pontján valóban létrejött a szakrális uralom, más uralkodások ezt csak hangoztatják magukról az 'Isten kegyelmébõl' szófordulattal és természetesen konkrét bizonyítékok nélkül. Ilyen konkrét bizonyítékok csak egyetlen nép számára adattak meg!
Ezután Mesterházy Zsolt folytatja a tanulmányt:
Az etruszk freskó és a Szent Korona ábrázolása megegyezik abban, hogy a kézben Gyöngy (vagy tojás) szerepel rajta. Eddig nem találtam ehhez hasonló ábrázolást a mûvészettörténet anyagában. A kéztartás azonban megmaradt (mármint más népeknél is - G.M.J.), csak üresen úgy, hogy az ujjak tartandó tárgy híján összeérnek.'
Rendkívül fontos megállapítások!
Meggyõzõdésem, hogy kutató honfitársunk tûvé tette a mûvészettörténet egész anyagát, s ha az etruszk freskón és a Szent Koronán kívül nem talált ilyen vagy hasonló ábrázolást, akkor az bizonyára azért van, mert több ilyen nincs is. De akkor azt az ábrázolást Atilla király koronakészítõi az etruszkoktól kölcsönözték volna? És az etruszkok kitõl kölcsönözhették?
Folyamodjunk most a magunk módszereihez és próbáljuk meg megállapítani, ami így az etruszk freskóról megállapítható.
A festményen egy fehérbõrû nõ látható, valamint egy vörösbõrû, de nem indián fiatalember. Mindkettõ ül, tehát isteni személyek, és mindkettõnek korona van a fején, amely koronákat itt az etruszkok babérkoszorúkkal jelképezték. A nõ tehát királynõ, a férfi király. Ha most a sumér nyelv felöl közelítjük meg a kérdést, ahol az embert 'lu'-nak mondták, a királyt pedig 'lugal'-nak, 'nagy lónak', nagy embernek, lófõnek, akkor a képen egy nõi és egy férfi 'ló' látható. Írjuk most a nõt is 'sumérosan': 'nu-lu', illetve fordított sorrendben: 'lu-nu'. Ebbõl már nem nehéz felismerjük, hogy a képen Luna, a Holdistennõ látható. Mindkét alkarján háromsoros karpereceket visel, az isteni 3-as szám jeleit, tehát nem tévedtünk.
A kép ábrázolásából és hangulatából egyértelmû, hogy a vele együtt ábrázolt fiatal férfival igen közeli viszonyban van. Áhítattal, szeretettel tekint felé, míg a fiatal férfi a kezében tartott valamire figyel. Egyik kezét nyitott tenyérrel ugyanúgy a férfi felé nyújtja, mint a Szent Koronán is a tévesen angyaloknak tulajdonított képeken. A nyitott tenyerû kéz az 'adni' vagy 'kapni' jele a szimbolikában, tehát az Istennõ vagy adta azt a valamit a férfinak, amit az tart az ujjai között, vagy kéri tõle.
Ne emberi vonatkozásokban gondolkodjunk, mert azonnal zsákutcába kerülünk. Ha az ábrázolt nõ Luna, a Holdistennõ, biztosra vehetjük, hogy a másik is isteni személy: vagy fia, vagy férje (férfi princípiuma). De ha fia, akkor a fiú bõrszíne miért vörös, miért nem olyan, mint az anyjáé? Ez a látszólagos ellentmondás csak akkor érthetõ, ha tudjuk, hogy a Nap (Napisten) színe a szimbolikában vörös. Csak így érthetõ, hogy a Fehérlófia miért vörös színû. (Jegyezzük meg jól e színeket és azt is, hogy mind a fehér, mind pedig a vörös lóval kapcsolatos, de nem közönséges lóval. Ez bizonyára segítségünkre lesz majd a Jelenések Könyve szövegeinek értelmezésekor, amely szövegeket az 'apokalipszis lovasainak' nevezik. Az elsõ ló rögtön egy 'fehér ló', és a rajta ülõnek 'adaték' egy királyi korona! Ebben a jövõképben János esetleg Boldogasszony anyánkat, a Fehérlót, és az Õ majdan elkészülõ Koronáját, a Szent Koronát látta volna?)
De mi lehet az a kis kör alakú fehér valami, amit a Fehérló Fia az ujjai között tart?
Úgy gondolom, abban 'kiegyezhetünk', hogy nem gyöngy és nem is tojás. Ennyi az, amit biztonsággal megállapíthatunk, és innen egy tapodtat sem juthatnánk tovább, ha Urunk a Jelenések Könyvében nem szólna errõl a kis valamirõl. Álljanak itt ismét szavai:
'A gyõzedelmesnek enni adok az elrejtett mannából, és adok annak fehér kövecskét, és a kövecskén új írott nevet, amelyet senki sem tud, csak az, aki kapja.' (2.17.).
Urunk tehát pontosan megmondja, hogy az egy fehér kövecske! Bizonyára gömb alakú, de lehet éppenséggel korong is, ez a lényegen nem változtat.
Tudjuk, a gömb vagy kör a Napisten jele a szimbolikában, ezért az alakzatot he-ben országot, földet jelent, így most olvassuk össze a két jelentést: Napisten + ország = Napisten országa, földje, Napország! Ez a 'kõ' fehér, hiszen az ország a Fehérló anyagi teste! Az etruszkok tehát az utolsó pillanatig, az i.e. VIII. századig, Rémus és Romulus megjelenéséig is õrizék õsi vallásukat és nem felejtették el, hogy az õ óhazájuk a Napisten országa! Ezt az országot a Fehérló tehát már az idõk kezdetén Fiának adományozta, a Dicsõ Turulnak, ahogyan Isten Fiát 7000 évvel ezelõtti, jóval az etruszkok elõtt Tatárlakán élt õseink is tudták. De Urunk a Jelenések Könyvében miért szól errõl az országról, vagyis saját országáról?
Szavaiból egyértelmûen kiderül, hogy az adományozás és az új név miatt. De hogy értsük ezt?
Elõször is úgy, hogy nem a másét adja, hanem a sajátját! A Jelenések Könyvébõl azt is tudjuk, hogy megígérte az Élet Koronáját, majd azt is, hogy meg is adta. De csak koronát adott volna, királyságot nem? De, azt is megadta! És e királyságnak új nevet is adott, amint megígérte: saját nevét! Ez ezeréves viszontagságaink után már hihetetlen, sõt az evangéliumok sem szólnak róla, hogy Urunknak más neve is lett volna. Az Õ igazi, mennyei nevét csak úgy tudjuk meg, ha tudjuk, hogy Õ a Napisten Fia, a Napisten egyik neve Magor, a másik Hunor. Nem 'testvérpárról' van szó, hanem egy és ugyanazon Személy két princípiumáról! A Magor princípium a teremtõ, alkotó lényegiség, a Hunor pedig a harcos, büntetõ (de nem bosszúálló!).
Urunk a Jelenésekben mindezeket megígérte, de az adományokat feltételhez kötötte: 'Légy hív mind halálig...' Mennybemenetele után eleink évszázadokig hûnek bizonyultak és Atilla király elkészíttethette a megígért Élet Koronáját. Az Élet Koronájával együtt pedig Atilla király és népe megkapta a 'fehér kövecskén', vagyis az országon az új, írott nevet, amit rajtunk kívül a mai napig sem tud senki: Isten Magor, Magyar nevét! Ezzel a 'mi Szkítiánk' (ahogy Urunk ezelõtt nevezte) Isten királyságává változott, apostolországgá, királya (Atilla király) apostolkirállyá, népe apostolnéppé! Urunk ezzel örök idõkre meghatározta Magyarország nevét, államformáját, királya és népe apostoli küldetését! E küldetés Parancsát a Szent Koronán olvasható Legfelsõ Parancsba írásosan is megfogalmazta, és amint mondta: 'az írás fel nem bontható'! (János 10.35.)
Törvénykönyv:
Jézus kezében tart egy TÖRVÉNYKÖNYVET ! ami nem más, mint a Szent Korona Törvénykönyve ! Jézusról tudjuk, hogy a Melkizedek-REND-je szerint való fõpap, de ezt nem találjuk ilyen néven sehol részletezve, hogy valójában mit tartalmaz a Melkizedek-rendje, ami ISTENI REND, azaz ISTENI TÖRVÉNY. Szent István, amikor felajánlotta Jézus Apostol Nemzetségét, a Magyarokat és a Szent Korona ÚR-adalmat Szûzanya oltalmába, Isten Törvényét tette hivatalossá, amit ''átkeresztelt'' Melkizedek-rendrõl Szent Korona Törvénnyé. Jézus errõl az ISTENI TÖRVÉNYRÕL mondta, hogy nem eltörölni jöttem, hanem betölteni!
