Mint isme­re­tes 2006. szep­tem­be­ré­ben, az akkori képviselõ-testület több­sége, az akkori pol­gár­mes­ter javas­la­tára úgy dön­tött, hogy eladja a víz– és csa­tor­namû üzemel­te­té­sé­nek a jogát 25 évre, és meg­adta a lehetõ­sé­get, hogy a vételár (200 mil­lió Ft) ere­jéig az üzemel­te­tésre ala­pí­tott Jászal­só­szent­györ­gyi Vízmû Kft.-t a tulaj­do­nos ezen összeg ere­jéig meg­ter­helje. Az akkori dön­tés fõ indoka az volt, hogy a szenny­víz­be­ru­há­zás önere­jé­hez szük­sé­ges hitel folyó­sí­tá­sá­hoz a finan­szí­rozó pénz­in­té­zet fel­té­te­lül szabta (a vissza­fi­ze­tés cél­já­ból) 200 mil­lió Ft értékû biz­to­sí­ték elhe­lye­zé­sét, egy az Önkor­mány­zat nevére szóló, de általa veze­tett elkü­lö­ní­tett számlára.

Az új képviselõ-testületek és jóma­gam több éves össze­tett tény­fel­táró és meg­ol­dás­ke­resõ mun­ká­já­nak köszön­hetõen, 2010. ápri­lis 26-án a Cég­bí­ró­ság hiva­ta­lo­san beje­gyezte az önkor­mány­zat 100%-os tulaj­don­jo­gát a Jászal­só­szent­györ­gyi Vízmû Kft.-re vonat­ko­zóan. A vál­lal­ko­zás vétel­ára 20 mil­lió Ft volt, azon­ban az adás­vé­tel gaz­da­sági érdeke az Önkor­mány­zat részérõl ennél jóval nagyobb, hiszen az igen magas víz –és csa­tor­na­dí­jak növe­ke­dési mér­téke ezál­tal meg­tor­pan­hat (ebben az évben nem tör­tént már díje­me­lés), illetve a Kft. által 200 mil­lió Ft hiteltõke vissza­fi­ze­tése után (2021 után) min­den­kép­pen jó esély van arra, hogy a díjak mér­séklõd­het­nek, csökkenhetnek.

Az ere­deti szerzõ­dés sze­rint 2031-ig a díjak mér­téke folya­ma­to­san, jelentõ­sen nõtt volna.

Össze­fog­lalva tehát: a szerzõ­dés utolsó 10 évében (2021–2031-ig) az ere­deti tulaj­do­nos becs­lé­sek sze­rint — mai árszin­ten 300–400 mil­lió Ft– extra pro­fitra tett volna szert.

Véle­mé­nyem sze­rint, akár ennél koráb­ban is, meg­fe­lelõ gaz­da­sági, pénz­ügyi és dön­tés­ho­zói kör­nye­zet mel­lett, már a Vízi­közmû Tár­su­lat hite­lé­nek sike­res vissza­fi­ze­tése után, 2015 kör­nyé­kén hely­re­áll­hat a rend azál­tal, hogy a 200 mil­lió Ft-os Jászal­só­szent­györ­gyi Vízmû Kft. által viselt hitel fenn­ma­radó tõke­rész­le­tét az Önkor­mány­zat átvál­lalja. Jelen­leg erre sem pénz­ügyi, sem jogi lehetõ­ség nincs, mivel 2006. októ­ber 1-je elõtt az Önkor­mány­zat oly mér­ték­ben eladó­so­dott, hogy további hite­lek átvál­la­lá­sára egyelõre nincs lehetõ­ség. Reá­li­san 2015-ben állhat elõ egy új hely­zet, azon­ban ahhoz egy továb­bi­ak­ban is raci­o­ná­lis, taka­ré­kos és adó­ság­ál­lo­mányt nem növelõ önkor­mány­zati gaz­dál­ko­dásra van szük­ség, mint ami­lyen az elmúlt 4 évben megvalósult.

Sum­mázva: a képviselõ-testület javas­la­taim segít­sé­gé­vel, bölcs elõ­ké­szítõ és a hely­ze­tet lénye­ge­sen jobb irányba terelõ, a köz­ség érde­két hosszú­tá­von kép­vi­selõ dön­té­sek által már biz­to­san jelentõs anyagi ter­hektõl men­tette fel a tele­pü­lés jelen­leg és a jövõ­ben itt élõ lakosságát.

Meg­ál­la­pít­ható tehát, hogy a lehetõ­sé­gek­hez képest min­den bizonnyal a leg­jobb meg­ol­dás szü­le­tett, melyre az alka­lom azért nyílt meg ebben az évben, mert az Önkor­mány­zat pénz­ügyi­leg erõ­sö­dött, mivel a koráb­ban fel­vett hite­le­ket tör­lesz­tette a lakos­ság­gal közö­sen és újabb hosszú lejá­ratú hitel fel­vé­te­lére nem került sor. Fon­tos körül­mény volt továbbá az, hogy a vissza­vá­sár­lás csak közös meg­egye­zés­sel tör­tén­he­tett, mert az ere­deti szerzõ­dés sze­rint az egy­ol­dalú fel­mon­dás óriási köt­bér fize­té­sét rótta volna az önkor­mány­zatra. A leg­job­ban kivá­lasz­tott meg­ol­dást és annak idõ­pont­ját az támasztja továbbá alá, hogy az elmúlt évek­ben elsõ­sor­ban a köz­ség érde­keit szol­gáló érdemi, alter­na­tív javas­lat a hely­zet meg­ol­dá­sára vonat­ko­zóan (mely által a köz­ség tulaj­do­nába kerül­he­tett volna vissza az üzemel­te­tés) nem érke­zett a képviselõ-testület részére. Meg­je­gyezni kívá­nom, hogy a meg­ol­dás kere­sé­sé­nek rész­le­tei a nyil­vá­nos­ság elõtt folya­ma­to­san ismer­tek voltak.

A 2006-os válasz­tá­sok után sokak szá­mára –az azt meg­elõzõ hiá­nyos tájé­koz­ta­tás miatt– zava­ros ügyet a leg­jobb tudá­som sze­rint pró­bál­tam min­denki szá­mára vilá­gossá tenni úgy, hogy sem az elõ­ké­szü­let­ben, sem a dön­tés­ho­zás­ban nem vet­tem részt, azon­ban a rész­ben érthetõ türel­met­len­ség miatt több, a tör­té­net­tel kap­cso­la­tos kri­ti­kát, eset­leg táma­dást is kap­tam, annak elle­nére is, hogy az ügyet sza­bály­szerû­ségi szem­pont­ból tör­ténõ felül­vizs­gá­lat cél­já­ból az ille­té­kes állami szer­ve­ze­tek­nek is meg­küldte az önkor­mány­zat, melyek érdemi kifo­gást nem tet­tek. Min­dig igye­kez­tem arra figyel­mez­tetni azo­kat, akik türel­met­len­ked­tek, hogy a hig­gadt meg­ol­dá­sok kere­sése szük­sé­ges, amely során min­denki segít­sé­gére szá­mí­tok. Ezzel együtt min­den bizonnyal a kri­ti­kák egy része is elõbbre vitte ezt a közös érde­ket szol­gáló, stra­té­giai célt és annak sikerességét.

Jászal­só­szent­györgy, 2010. június 13.
 

Üdvözlettel: Szar­vák Imre polgármester