Cikk - Jászalsószentgyörgy nem hivatalos közösségi portálja - Friss, érdekes és független! 

 

 

Navigáció
Történelem
Térkép
Címjegyzék
Helyi Hírek
Helyi Sajtó
Játékok
Cikkek
Galéria
Fórum
Chat
Idõjárás
Vendégkönyv
Apróhirdetés
Letöltések
Linkek
Keresés
Kapcsolatfelvétel
Gy.I.K. (FAQ)
Bemutatkozások
Képviselõ-Testület
Ifjúsági Egyesület

Véletlen képek a Galériából



Utoljára feltöltött kép:

202403271320090_t1.JPG
2024.03.27


+ több új kép


Utoljára létrehozott albumok:

Lakástűz a Zagyva úton.
2024.03.14. Megemlékezés
Mindenki Karácsonya 2023
Mikulás járja a falut.
Örök Ifjak Nyugdíjas...
Utoljára feladott hirdetések:

Régi lakások elör...
Kerékpárok, Motork...
Vállalom - fürdõ...
REDONY KÉSZÍTÉS. ...

Online felhasználók
Vendég: 10
Nincs Online tag

Regisztráltak: 1,373
Legújabb tag: Puredevil
Híreink egy részét nekik köszönhetjük:

SzolJOn.hu
Police.hu
MTI.hu


Köszönjük!

Híreink
Lángolt egy vályogház Jászalsószentgyörgyön [700 megnyitás] Ünnepi miserend [71 megnyitás] Régi vágyuk vált valóra a fontos jászalsószentgyörgyi földút mellett élőknek [191 megnyitás] 200 millió forintból újul meg az úthálózat és a közvilágítás Jászalsószentgyörgyön [239 megnyitás] Súlykorlátozás lép életbe Szolnok és Jászberény környékén [159 megnyitás] Szerdán kupa mérkőzés a Vadasban. [333 megnyitás] Év végéig nyolc szakaszban tervezik meg a 32.-es főút felújítását. [786 megnyitás] Érdekfeszítő helytörténeti írásokat mutattak be Jászalsószentgyörgyön [358 megnyitás] 2024.01.01-től az M4-es teljes hosszán díjköteles lesz [289 megnyitás] Jászalsószentgyörgy: Ahol szoborral álítottak emléket a költő feledhetetlen életművének [1833 megnyitás]


Figyelem

A honlap CSAK akkor lesz teljesértékű, ha bejelentkezel !


Ha még nem regisztráltál kattints IDE !

(Bejelentkezés után ez a panel eltünik!)

II. A Védett Sírkert
„Itt nyugszom én, olvasod te,
mi vagyok én, majd leszel te,
mi vagy most te, majd leszek én.”
(Régi sírfelirat a jászalsószentgyörgyi temetõben)


A Sírkert néprajzi vonatkozásban gazdag és értékes síremlékei közül elsõként egy szív alakúsírjel kerül bemutatásra. Bár a sírkereszt nem tartozik szorosan a Sírkerthez, de szintén védettséget élvez. Rigó Gergely míves síremlékére a honismereti szakkör már korábban is felfigyelt és a temetõ bejáratához állította 1994-ben. Innen nyílik az átjáró a Sírkerthez, tehát odatartozónak számít ez a
látogatóknak elsõként szembetûnõ alkotás.
Magyarországon a szív alakú síremlékek elterjedése elsõsorban a jezsuita rend „Jézus szíve” kultuszával hozható kapcsolatba. A rend kezdeményezésére XIII. Kelemen pápa 1765-ben hivatalossá tette „Jézus szíve” tiszteletét, s idõben közvetlenül ezt követõen jelennek meg temetõinkben a szív alakú sírjelek. Gyors elterjedésükben természetesen szerepet játszott a nép ízléséhez mindig is közel álló, õsidõk óta kedvelt szimbolikus jelentõségû „szív” motívum is. Rigó
Gergely
síremlékén a stilizált szív alakú felirattáblát volutában (csigavonal) végzõdõ szalagkeret övezi. A táblából kiemelkedõ kereszten töviskoszorús Krisztus fej van karcolva. Fekvõ téglalap alakú lábazatán felirat: „Hõ kegyelet s emlékezet/Fogjon kezet e sír felett”. Nyilván e sorokra utal a voluták fölött kõbe karcolt parolázó kézpár, az elhunyt életútját pedig a voluták közé vésett huszárcsákó szimbolizálja, két oldalán kivont szablyával és annak hüvelyével. A sírkõ felirata: "Itt nyugszik az Úrban/Rigó Gergely/volt csász.kir.kapitány/élt 74 évet meghalt/1857 év június 11-én/és neje/Ozoroszky Terézia/élt 80 évet meghalt/1884. május 9./Elsõ neje/Horváth Borbála/élt 21 évet meghalt 1831 év”.



Rigó Gergely életútjáról az alábbiakat tudtuk meg: 1783. november 20-án született
Jászalsószentgyörgyön jómódú redemptus családban. 1800-ban, 17 évesen döntött a katonai pálya mellett, s 1806-ban már a Michael von Kienmayer lovassági tábornok nevét viselõ magyar huszárezred hadnagya. Ezredével részt vesz a napóleoni háborúk eseményeiben: 1809-ben az Aspern melletti csatában tünteti ki magát vitézségével. 1812-ben megsebesül és francia fogságba esik. Innen – nem mindennapi bátorsággal – egy Molnár János nevû közhuszár szabadítja ki. I.
Ferenc császár mindkettõjüket kitünteti: Molnár János a „Vitézségért Érdemérem” arany, Rigó kapitány pedig ezüst fokozatát kapja meg. 1817-ben leszerel, s visszaköltözik Jászalsószentgyörgyre gazdálkodni. 1848-49-ben „capitaneus persionatus”-ként – nyugalmazott kapitányként – részt vállal a község által kiállított nemzetõrök kiképzésében. 1857. június 11-én halt meg tüdõgyulladásban, s ekkor kolerában elhunyt elsõ felesége mellé temetik. Végrendeletében szereplõ szentgyörgyi és karai birtokait 10 ezer Ft-ra értékelte a tanács, tehát nagyon vagyonos ember volt.
Rigó Gergely családfáját sikerült az egyházi anyakönyvek alapján visszavezetni az 1700-as évek elejéig. Jászalsószentgyörgyön 1701-tõl kezdõdõen vezették az anyakönyveket. Ekkor már a dédszülõk a községben tartózkodtak, hiszen gyermekeik születése feljegyzésre kerültek. Rigó Tamás és Dobó Erzsébet házasságából született gyermekek: 1702. december 16. Ilona, 1706.
február 15. Judit, 1711. február 22. Mihály, 1712. augusztus 31. István, 1715. szeptember 11. Erzsébet, 1718. november 3. Katalin, 1720. október Ferencz születése után elhunyt, 1722. augusztus 3. Ferencz, 1725. április 8. Gergely.
Rigó Tamásról Lippay plébános könyvében megemlékezik, miszerint a Rákóczi
szabadságharcban a labancok által felégetett falu újjáépítése zajlik 1726-ig. „midõn is Rigó Tamás községi bíró nagy tevékenységet fejt ki minden téren a beruházásokat illetõleg.” Az õ legkisebb fia Rigó Gergely, akinek 1744. január 19-én Kátai Annával kötött házasságából származó 1745. március 10-én született Gergely fia lesz majd Rigó kapitány édesapja. Az õ hat testvérébõl az 1752.
július 30-án született Ferenczet kell okvetlenül megemlíteni.
Rigó Ferencrõl Sugárné Koncsek Aranka könyve a 2003-ban megjelent Jász történelmi arcképcsarnok tájékoztat. Rigó Ferenc a papi pályát választotta és az egri papnevelõ intézetben tanult. 1776-ban szentelték pappá. A papi pályát Jászapátin kezdte, majd Jászberényben segédlelkész, Egerben kisegítõ tanár a teológián. 1787-ben Jászjákóhalmán lett plébános. 1798-ban Jászberényben a fõtemplom apátjának nevezték ki. Földi pályáját Jászberényben fejezte be, itt
helyezték örök nyugalomra a templom alatti kriptában.
Rigó kapitány nagyapját Lippay szintén megemlíti, amikor 1793-ban a templom felépült „a nagy oltárképért a 400 Ft összeget az áldott lelkû öreg Rigó Gergely helyi lakos birtokos a maga zsebébõl fizette ki. Õ vásárolta 153 forintért az oltár elõtt függõ ezüstölt réz öröklámpát is. E vallásos nagyérdemû férfinak nevét ki, ezen fölül 500 forintot is adott a templomnak alapítványképpen szükségei fedezésére, - az akkori tanács jegyzõkönyvben ily kifejezésekkel örökíté
meg: „Tarcsa meg a felséges Úr Isten az ilyentén jóltevõket, kik az Isten templomának felsegítését ily hathatósan szívükön viselik.” Öreg Rigó Gergely ekkor 68. éves volt.
Elsõszülött fia Gergely 1768. január 24-én kötött házasságot a jákóhalmi Kovács
Erzsébettel. Házasságukból 1773-1794 között 11 gyermek született. A hatodik gyermek szintén a Gergely nevet kapja a keresztségben 1783-ban. Õt az elsõ felesége egy lánygyermekkel ajándékozta meg. Második feleségével Ozoróczky Teréziával Jászberényben kötött házasságot 1827. január 16-án. 1832-1842 között hat gyermekük született: István, Antónia, Terézia, Gyula, Géza és Borbála. A feleség Ozoróczky János jászapáti fõjegyzõ lánya, és valószínûsíthetõ, hogy a
jászberényi Ozoróczky János (1833-1905) unokatestvére, aki 1848/49-ben a Nádor huszárezred tizedese volt 16 évesen. Jogot végzett, városi aljegyzõ lett és a Jász Múzeum alapításának évében 1874-ben a múzeum õre, mai értelemben elsõ igazgatója lett. A család felmenõi között Jászberényben tanító, bíró, szenátor is található.
A Védett Sírkert sírjelei közül a 4. sor közepén felállított nagy kõkereszt emelkedik ki. A talapzatán lévõ felirat szerint „Itt nyugszik Istenben boldogult Gondos István”. A feliratnak ez a része is csak nehezen olvasható ki. A folytatást az idõ elmosta, de a leszármazottaktól – Dr. Gondos Imre, Gondos János, Gondos Piroska – sikerült megtudni, hogy Gondos István redemptus õsük 1822-ben született és 1864-ben halt meg. A korpusz alatt imára kulcsolt kezekkel egy Máriaszobrocska
áll. Ilyen nagyméretû síremléket csak vagyonos redemptus családból származók
állíthattak.


Gondos István síremléke

A Sírkertnek a többi sírjele nagyrészt vörös márványból készült. Csak vagyonos családok engedhették meg maguknak az ilyen sírköveket, hiszen áruk egy tehén árával vetekedett. A nagyobb méretûek, a díszesebbek nyílván többe is kerülhettek, míg a kisebbek olcsóbbak voltak. Szolnoki, jászberényi mesterek alkotásai lehettek. A Sírkertet meglátogatóknak elõször a nagyobb sírkövek
keltik fel figyelmüket, vagy azok, amelyek érdekes alakjukkal tûnnek ki a többi közül. Ilyen Domotsay Istvánnõ klasszicista stílusban készült síremléke:


ITT NYUGSZIK
DOMOTSAY ISTVÁNNÕ
ELHUNYT ÉLETÉNEK 70ik ÉVBEN
1857
BÉKE HAMVAINAK!

Az „Istvánnõ” feliraton mai szemmel csodálkozunk, de tudnunk kell, hogy a –né, és a neje ekkoriban még nem terjedt el. A –nõ és a nõje kifejezés volt a XIX. században általános a feleség megjelölésére. E sírkõhöz közel került elhelyezésre a Sírkertben férje testvérének sírköve. Keresztje közepén még látható a rávésett szomorúfûz szimbólum. A kereszt alatti táblán ez olvasható:

ITT NYUGSZIK AZ ÚRBAN
DOMOTSAY KONSTANTIN
MEGHALT 1849-ik ÉV DECEMBER 20-án
ÁLDÁS ÉS BÉKE HAMVAINAK


A vezetéknév és a keresztnév is idegen eredetre utal, mégpedig a görög származásra. Jászalsószentgyörgyön már 1754-ben két görög kereskedõ kapott engedélyt letelepedésre. Jászberényben ekkoriban harminc görög kereskedõ élt. Ezek a kezdetben vándorló kereskedõk a Balkán felõl érkeztek hazánkba. Letelepedési engedélyt kaptak, aminek a föltétele a királyra tett hûségeskü volt. Török, rác, görög származásúak ugyan, de a lakosság egyszerûen gyûjtõnéven
görögöknek nevezte. Számuk nem volt jelentõs. Községünkben a XIX. század közepén mindössze hatan éltek. Jászberényben a Védett Sírkertben is megõrzõdött nevük. Töredezett állapotban itt látható „Domotsai Mária asszony” sírköve, aki a „boldog emlékezetõ Hadzsi Theodor úrnak szeretett hitvese” volt. Férjének sírköve a berényi sírkertben külön látható, amelyen a felirat szerint „érdemes jászberényi polgárnak, becsületes kalmárnak” az özvegye Domotsay Mária emeltetett.
Jászalsószentgyörgyön Domotsay Istvánnõ férjének sírköve nem került elõ. Anyakönyvibejegyzések a születésükrõl, házasságkötésükrõl, elhalálozásukról Jászalsószentgyörgyön nincsenek.
Az biztos a tanácsi jegyzõkönyvek alapján, hogy Domotsay István a községben boltos kereskedõ tevékenységet végzett. A jászberényi Domotsai Mária és a jászalsószentgyörgyi Domotsay Konstantin testvérek voltak. Domotsay Istvánnõ pedig Domotsay Konstantin testvéröccsének, Istvánnak a neje volt.
A Sírkert 4. sorának egyik nagyméretû vörös márvány sírkövének boltíve alatti felirat Vágó János nyugalmazott százados 67 éves korában bekövetkezett halálát, valamint két családtagjának elhunytát rögzítik:

KANISAY KATALIN
68 ÉVES
MH. 1833 NOV 21N
VÁGÓ ADELE
8 ÉVES
MH. 1849 MÁJUS 12N
VÁGÓ JÁNOS
NYUG. SZÁZADOS
MH. 1859 NOV 18N


Az anyakönyvi bejegyzésekbõl megtudható, hogy az 1841-ben született Vágó Adele, Vágó Jánosnak Hajder Máriával kötött házasságából származó kislányuk. Kanisay Katalin pedig Vágó Pál fõjegyzõvel kötött házasságából az 1793-ban született Vágó János édesanyja. Kanisay Katalin is és Vágó János is nemesi családból származnak. Dr. Soós Adorján 1935-ben megjelent „Magyar
nemesek a Jászkunság területén” c. könyvében a Vágó címszó mellett olvasható, hogy nemességet Bocskaitól szerezte a család 1606-ban. Ekkor Szabolcs-Szatmár megyében éltek.
Jászalsószentgyörgyön 1796. október 3-i és Jászapáti 1796. november 6-i bizonyítványa szerint már ekkor e két helyen lakott a család. A leszármazottak nemességüket 1846-ban Zemplén megye bizonyítványa alapján igazolták. Vágó Ignác keresztelésekor az anyakönyvben a szülõk származási helyéül Erdõkövesd van leírva. Vágó Ignác (Jászalsószentgyörgy, 1784. július 23 – Jászapáti, 1855.
november 30.) apja nobilis Vágó Pál évekig alsószentgyörgyi nótárius, majd jászkerületi esküdt volt. Vágó Ignác is jászkerületi esküdt, nádori táblabíró végül jászkapitány lett. Testvéröccse a bemutatott sírkereszten szereplõ Vágó János nyugalmazott százados. Vágó Ignácnak Antal Teréziával kötött házasságából származik a Jászapátin 1853-ban született Vágó Pál a Jászság hírneves festõmûvésze. A Vágó család a literátori nemesi elõnevet, Kanisay Katalin pedig az
erdõkövesdi nemesi elõnevet viselték.
Halmai István csúcsíves sírkövének érdekes felirata megszólítja, megállásra készteti a látogatót:

MEGHÁLY ÉS IRGALOMMAL
TEKINTS E SIRBOLTRA MELYBEN
NYUGSZIK EGY VOLT VILÁGFIA
NS
HALMAI ISTVÁNY ÚR
KIMULT ÉLETÉNEK 68k ÉVÉBEN
1851


Halmai István úr neve elõtt lévõ NS rövidítés régebben a nemeseket megilletõ cím volt, de szélesebb értelemben véve a nép olyanokat is illetett e címzéssel, akik nem nemesek, de a társadalomban nagyobb helyet foglaltak el. Halmai István Nemzetes címe is az utóbbira utal, mivel felmenõi között nemes (nobilis) származás nem található. Halmai Tibor a család VIII. generációs leszármazottja, akivel többször is bejártuk a temetõt tájékoztatott, hogy felmenõi közül számos
tekintélyes közhivatalnoki funkciót töltöttek be a községben: bíró, fõjegyzõ is volt a családban.
Ki is volt hát NS Halmai István úr? Halmai Pál (1705-1772) redemptus, Jászalsószentgyörgy község bírója és Gara Ilona (1728-1784) õsszüleinek unokája. Maga Halmai István Jászalsószentgyörgyön 1784. október 27-én született. Szülei: Halmai Gáspár (1760-1805), Varga Erzsébet (1764-1846). Halmai István 19 éves korában kötött házasságot Törõcsik Ilona 17 éves hajadonnal. A házasságból gyermek nem született. Törõcsik Ilona 60 éves korában 1846. május 12-
én meghalt. Nem sokkal késõbb 1846. június 17-én Halmai István özvegy és Szûrös Anna özvegy második házasságot kötöttek. NS Halmai István 1851. február 2-án hunyt el.
A Sírkert egyik ékessége Taczman Mihály fõjegyzõ gyermekeinek kisméretû gúla alakú sírköve. A felirat szerint Taczman Mihály születésének évében: 1855-ben hunyt el. A sírkõn szembetûnõ a gúlára vésett keresztet körbe ölelõ két rozmaring ág. E jelölést gyermeksírköveken vagy fiatalon elhunytak esetében alkalmazták. Népdalaink kedvelt motívuma a rozmaring, az ifjúság szimbóluma is egyben.


ITT NYUGSZIK
TATZMAN GIZELLA
SZÜLETETT MÁJUS 10ÉN 1852BEN
MEGHALT ÁPR. 13ÁN 1853BAN
TATZMAN MIHÁLY
SZÜLETETT MÁRTIUS 3ÁN 1855BEN
MEGHALT JUNIUS 25ÉN 1855BEN

A gyermekek édesapja nemcsak magas hivatali tisztséget töltött be, hanem az 1848/49-es szabadságharc idején a nemzetõrség parancsnoka is volt a községben. Nevét ekkoriban magyarosította Tarnayra õ is és jászberényi családja is. (Taczman) Tarnay Mihály Jászberényben született 1820-ban és ott is halt meg 1855-ben 35 éves korában. Síremléke a jászberényi Védett temetõkertben van. Családjáról Sugárné Koncsek Aranka: Jászberény temetõi c. könyve és az ugyancsak általa írt Jász Történelmi arcképcsarnok c. könyv tájékoztat. A rövid ideig, de egy
jelentõs korszakban Jászalsószentgyörgyön notarius Taczman Mihály édesapja Jászkun kerületi hadi adószedõ (1777-1849) édesanyja a nemesi származású Szalai Krisztina (1791-1860) volt. Sírhelyük a nagytemplom alatti kriptában van. Taczman Mihály özvegye Kovács Amália, 1861-ben házasságot kötött Prussovszky Istvánnal Jászberényben. Árvája Taczman Piroska (1851-1896) Muhoray Tituszhoz ment felségül. Családi sírkertjük a jászberényi Fehértói temetõben van.
A fiatalon, 21 évesen elhunyt Tóth Ágnes sírkövének keresztjét ugyanolyan rozmaring ág díszíti, mint a Taczman testvérekét, amely Jézus Krisztus monogramját öleli körül. A boltív alatt ugyancsak rozmaring ág díszíti a felirat fölött a táblát, melynek felirata:

ITT NYUGSZIK
ISTENBEN BOLDOGULT
TÓTH ÁGNES
ELHUNYT MÁRTIUS 25ÉN
1849


Tóth Ágnes (21) Káposztás Albert (22) birtokos felesége volt. Házasságukból 1847-ben Albert nevû gyermekük született. A férj a feleség halála után házasságot kötött az ugyancsak fiatalon özvegyen maradt Törõcsik Teréziával (21).
Sipos Ferenczné mûvészien megformált sírkövének keresztjén jól látható Jézus Krisztus monogramja. Az IHS monogram H betûjébõl emelkedik ki a kereszt. E jelölés a díszesebb volta miatt jobban elterjedt a temetõben, mint az egyszerûbb monogram. Az elõbbi jelölést a jezsuiták a saját jelmondatuk rövidítésére használták és a mellükön viselték a monogramot: Jesus Habemus
Socius= Jézus a mi szövetségesünk. A ferences és domokos rendi szerzetesek pedig a Jesus Hominum Salvator= Jézus az emberek megváltója jelmondatot alkalmazták. Ismeretes a rövidítésnek egy harmadik jelentése is: In hoc signo vinces= E jelben, gyõzni fogsz. A legenda szerint ez a felirat az égen, a kereszt képe mellett jelent meg Konstantin császárnak, amikor 312-ben
Maxentius ellen vonult. A rövidítés jelentése a Jászságban ismert népi terminológiák szerint: Isten halált szenvedett, Isten házába sietek, Isten házába siess. A sírkõ tábláját fölül három körív díszíti és a középsõ nagyobb körívben a szomorú fûzfa szimbólum látható, melynek használata a XX. század elsõ felében általánossá válik a Krisztus monogrammal együtt.


ITT ALUSSZA ÖRÖK ÁLMÁT
SIPOS FERENCNÉ
SZÜL
H. KOVÁCS ÁGNES
ÉLT 79 ÉVET
MEGH. 1916.SZEPT.1.

Sípos Ferenc és Kovács Ágnes gyermeke, akinek születési, halálozási éve nincs feltüntetve az elsõ sorban lévõ kisméretû fehér márvány sírkövön, mindössze 6 évet élt:

ITT NYUGSZIK
SIPOS GIZELLA
ÉLT 6 ÉVET


A sírkõ az egyetlen fehér márvány sírkõ a Sírkertben. A fehér szín, mint jelkép a gyermeki tisztaságra utal. Az élõk számára legnagyobb szomorúság, ha gyermeksírokat látnak. Márpedig a jászalsószentgyörgyi temetõben nagyon sok a gyermeksír, fõleg az 1918-20-as évekbõl valók, mikor is a skarlát, a diftéria, a tüdõvész szedte áldozatait. Ezt megelõzõen a XIX. században még
több volt a csecsemõhalandóság. Egy családban nem volt ritka a 10-14 gyermek születése sem, de közülük nem mindegyikük élte meg a felnõttkort. Születésszabályozás még nem volt. Ha gyermek született, akkor az „Isten adta”, ha pedig meghalt, akkor az „Isten elvette” mondás kísérte a családban a születés, illetve a halál tényét. A szoptatás után az anyatej védõ hatása megszûnt, a
különbözõ járványok elleni védõoltás még nem volt, s ezért sok kisgyermeknek esélye se volt az életben maradásra.
Az elsõ sorban még két gyermek, két testvér vörös márvány sírköve került elhelyezésre.
Tóth Ferike és Tóth Terike korai halálának emlékmûve a két vörös márvány sírkereszt:



ITT NYUGSZIK - ITT NYUGSZIK
TOTH FERIKE - TOTH TERIKE
élt 4 évet - élt 3 ½ évet
megh. 1877 ben - megh. 1899 év
Állítatta szüleik - emlékül jó szülei
TÓTH FERENCZ - TOTH FERENCZ
és - és
OSZLÁNYI JULIA - OSZLÁNYI JULIANNA


Az egyházi anyakönyvben való kutatás során a Sírkertben elhelyezett sírkövek
vonatkozásában fény derült nemcsak testvéri, szülõi, hanem házastársi kapcsolatra is. Érdekesség, hogy férj és feleség csak a legritkább esetben temetkezett közös sírban, állítottak a hozzátartozók nekik közös sírkeresztet, bár egymás közelségében temették el õket.
Bathó István és Csintalan Borbála két különálló egyformán kisméretû, szív alakot
formázó sírkeresztje az együvé tartozásukat sejteti, amit az anyakönyvben lejegyzettek megerõsítenek, miszerint 1817 január 13-án kötöttek házasságot. Mindkét kereszten csak a név és az életkor került rögzítésre.

CINTALAN BORBÁLO
MEGHALT 63 ÉVBEN



BATÓ ISTVÁNY
MEGHALT 65 ÉVBEN

A feleség 1799. december 4-én született Csintalan István redemptus és Tóth Erzsébet lányaként, és elhalálozott 1861. május 29-én. A férj 1797. július 29-én született Bató Pál és Laczkó Ilona gyermekeként. Felesége halála után újból házasságot kötött 1861. július 1-én az 55 éves Rigó Appolóniával. Bathó István második házassága rövid ideig tartott, mert Bató István 1863. november
23-án meghalt. Az újbóli házasságkötést a paraszti életforma tette szükségessé, rendszerint két özvegy között. A férj a földeken dolgozott és a gyermeknevelés, valamint a ház körüli teendõk az asszonyra hárultak. Egyedülálló özvegy férfi nem tudta volna fenntartani a gazdaságot, s a családot.
Az özvegyasszony pedig a férje halála után nem örökölhetett még ebben a korszakban. Tehát mindkettõjük számára elõnyökkel járt az újabb házasság.
A harmadik sorban lévõ Szabó K. György és a negyedik sorban elhelyezett Kormos
Rozália síremléke közötti összefüggés is az anyakönyvekbõl derült ki. Õk 1865. november 9-én kötöttek házasságot. A férj az anyakönyvben ragadványnevével együtt van feltüntetve: Szabó Kómár György redemptus. A Kómár név egykoron Kalmár volt, ami kereskedõ foglalkozásra utalt, s ez a név módosult a Kómár alakra. A feleség sírkövén a P betû is valamikori ragadványnév rövidítése.

ITT NYUGSZIK
ISTENBEN BODOGULT
KORMOS P. ROZÁLIA
ÉLT 68 ÉVET
MEGH. 1863 JÚLIUS 24 ÉN
BÉKE HAMVAIRA
EMLÉKÜL ÁLLÍTATTA
SZERETETT FÉRJE
SZABÓ K. GYÖRGY


A síremléken feltüntetett 68 év téves, mert az 1818-ban született Kormos Rozália 45 éves korában halálozott el. Férje, aki 1816-ban született, 70 éves korában „végelgyengülés” következtében hunyt el.


SZABÓ K GYÖRGY
ÉLT 70 ÉVET
MEGHALT 1886 AUG 5 ÉN
BÉKE HAMVAIRA
EMLÉKÜL ÁLLÍTATTÁK
GYERMEKEI

A harmadik sorban Oszlányi István boltíves, szépen formázott sírköve, és a második sorban, Oszlányi Terézia simára csiszolt sírköve apának és a fiatalon elhunyt lányának állítanak emléket:

ITT NYUGSZIK
OSZLÁNYI TERÉZIA
ÉLT 18 ÉVET, MEGH. 1858



ITT NYUGSZIK
OSZLÁNYI ISTVÁN
ÉLT 62 ÉVET
ELHUNYT 76 ÉVBEN
ÁLLÍTATTA AZ Õ CSALÁDJAI

A 3. sor jobb szélén álló síremlék férj és feleségnek állít emléket. A két haláleset között csak rövid idõ telt el, s ezért kaphattak közös síremléket. Sajnos a nagyméretû síremlék csonkán maradt meg. Tetejérõl letört, hiányzik a kereszt. A nagyon szépen kidolgozott sírkõ így is impozáns látványt nyújt, ami a jászberényi Gyurkóczy Antal sírkõüzemében készült. Ezt a talapzaton lévõ szignó valószínûsíti: „J.b. Gyurkóczy”. Felül a félköríves boltozat alatt szalagszerû feliraton a megszokott „Istenben boldogult” feliratot az elhunytak adatai követik a táblán:

ITT NYUGSZIK ISTENBEN BOLDOGULT
VARGA GERGELY
MEGHALT 1879 ÉV
ÉS HITVESTÁRSA
GÉCZI MÁRIA
MEGHALT 1880 ÉV
BÉKE HAMVAIKRA


Varga Gergely birtokos igen gazdag és tekintélyes ember volt, amit nemcsak a síremléke, hanem a községben még meglévõ nagy háza is bizonyít. Az anyakönyvekben feljegyezték az elhalálozott lakóházának számát is. Utcanevek ekkor még nem léteztek. Varga Gergely háza a 139-es számot viselte, ami a mai Fõ út 93. számnak felel meg. (Káposztás Ignác leszármazottainak lakóháza.) E ház mestergerendájára vésve még ma is látható az építés dátuma: 1847. A házak
számozása elérte az 1080-as számot az 1929-ben kötelezõvé váló utcanevek bevezetéséig. Tehát a község nagy kiterjedésû volt, a lakosság létszáma is egyre gyarapodott. Nem véletlenül viselt a község városi rangot 1829-1876 között.
A fiatalon elhunyt édesanyának állította fia a 2. sor szélén elhelyezett simára csiszolt sírkövet.


ITT NYUGSZIK
VERES TERÉZ
MEGHALT 1865 ÉVBEN
ÉLT 36 ÉVET
ÁLLÍTATTA PÁL FIA

A fiatalasszony Veres Menyhért redemptus és Sípos Anna lánya volt.
A 68 éves korában „elgyengülésben” meghalt Tóth Julianna sírkövét az unokák állíttatták:

ITT NYUGSZIK ISTENBEN BOLDOGULT
TÓTH JULIANNA
MEGHALT 1877 ik ÉVBEN
EMLÉKÜL ÁLLÍTATTÁK
ONOKÁI


A halotti anyakönyvben Tóth Julisként bejegyzett asszony Kormos János birtokos özvegye volt.
A 3. sor közepén álló sírkõ a tüdõvészben elhunyt Szakó Julianna sírköve. Születésérõl anyakönyvi bejegyzés nem található, mert nem a községben született. Lippay Lajos helytörténeti könyvében férjét Tóth M Miklós birtokost választott képviselõként említi meg 1893-ban. A sírkõre vésett felirat az elhalálozás pontos idejét is rögzíti:

ITT NYUGSZIK
ISTENBEN BOLDOGULT
SZAKÓ JULIANNA
ÉLT 52 ÉVET
MEGH. 1875 DEC. 22.
BÉKE PORÁRA


A Halla család is a gazdag redemptus családok közé tartozott a községben. Halla József szépen kidolgozott sírköve a 2. sorban látható. Halla József 1793-ban született és 1812-ben kötött házasságot Tóth Erzsébettel az anyakönyvek szerint. A sírkõ boltív alatti felirata csak a halál évét jelöli.



ITT NYUGSZIK
ISTENBEN BOLDOGULT
HALLA K. JÓZSEF
ELHUNYT 1865ik
BÉKE HAMVAIRA

A 4. sor közepén a nagy kõkereszt szomszédságában elhelyezett síremlék Bajzáth János redemptus gazda nyughelyét jelölte. A községben ilyen nevû fõbíró és jegyzõ is volt. A sírkõn még a régi írásmód szerint „h” nélkül szerepel az elhunyt neve, aki 1803-ban született:

ITT NYUGSZIK
ISTENBEN BOLDOGULT
BAJZÁT G JÁNOS
ÉLT 58 ÉVET
MEGHALT 1861 DECEMB 19én
BÉKE HAMVAINAK!


A 2. sorban két fiatalember sírkövét találjuk. Az egyik a 32 éves korában elhunyt Tóth János sírköve, a másik pedig az ugyancsak 1865-ben, de mindössze 19 évesen eltávozott Törõcsik János sírköve. Mindkettõ kisméretû boltíves sírkõ, és jól látszik a kereszt közepén az IHS Krisztusmonogram:


ITT NYUGSZIK - ITT NYUGSZIK
ISTENBEN BOLDOGULT - ISTENBEN BOLDOGULT
TÓTH JÁNOS - TÖRÕTSIK JÁNOS
MEGHALT 1865 ÁPRIL 07 - MEGHALT 1865 JULIUS 16ÁN
BÉKE HAMVAIRA - BÉKE HAMVAIRA


Érdekes, hogy a két férfi sógorsági kapcsolatban állt egymással. Tóth János felesége, Törõcsik Erzsébet, Törõcsik János húga volt. Mindkét fiatalember apja redemptus volt. Egy másik Törõcsik családból származik a 80 éves korában elhunyt Törõcsik Erzsébet, akinek a sírköve a legszebben kivitelezett vörös márvány sírkeresztek közé tartozik. A kereszt közepén az IHS monogram, alatta táblán a szomorúfûz motívum és a felirat, amely több betûformából lett kialakítva:

ITT NYUGSZIK
ISTENBEN BOLDOGULT
TÖRÕCSIK ERZSÉBET
ÉLT 80 ÉVET
MEGH. 1913 MÁRC.13
BÉKE PORAIRA
A kereszt lábazatán:
EZEN EMLÉKET EMELTETTE
HALÁSZI FERENCZ
ÉS NEJE TÓTH MÁRIA


Jászalsószentgyörgyön ma is a két legelterjedtebb családi név a Tóth és Törõcsik. Tóth nevû család már az 1690-es összeírásban is szerepel. Az 1745-ös földmegváltók között a földkönyvben már 13 Tóth családfõ van bejegyezve. Az azonos családi név nem azt jelenti persze, hogy vérségi rokonságban álltak volna egymással, és nem jelenti azt sem, hogy eredetileg tótok (szlovákok) lettek volna. A török kiûzése után az elnéptelenedett Jászságba a Felvidékrõl, különösen Heves,
Nógrád, Gömör megyékbõl hatalmas népmozgalom irányult. A Jászságba nemcsak a korábban elmenekültek tértek vissza, hanem azok is ideköltöztek, akik szabadulni kívántak a földesúri fennhatóság alól. A jobbágyból a szabad állapotúvá válás egyetlen lehetõsége volt, ha a Jászságba szöknek, ahol nincs földesúr. Legénysorsú emberek vagy fiatal házasok jöttek, akik emiatt könnyebben tudtak beolvadni. Igyekeztek azon, hogy az új lakóhelyen mielõbb gyökeret eresszenek, jó munkával, magatartással kiérdemeljék a befogadó község bizalmát. Az illetõ személy megváltoztatta nevét, illetve az új lakóhely adott neki új nevet. Leggyakrabban az új név a valahonnan való származását jelölte. Több vezetéknév õrzi Jászalsószentgyörgyön a Mátra vidékén vagy a környezõ megyékben létezõ települések nevét. Például: Halmai, Szõllõsi, Vadkerti, Mácsai, Szécsényi, Budai, Kátai stb. A Tóth vezetéknév viselõi is északról érkeztek, onnan ahol a tótok
(szlovákok) is laknak, s ezért kapták ezt a vezetéknevet. A község gazdasági, társadalmi életében fontos tisztséget töltöttek be.
A Törõcsik család az 1720-as összeírásban szerepel elõször a községben. Az 1745-ös földkönyvben 4 családfõ viseli a Törõcsik nevet, amiben Mátraderecske falunak a neve sejlik fel: derecske-törõcske. A Törõcsik nevû családok közül a községben fõjegyzõ, fõpap, tanító, képviselõ neve is szerepel a XIX. században.
A Sírkertben újra állított keresztek között két vaskereszt is látható:



Mindkét vaskereszt díszítésére a növényvilágból vett stilizált elemek alkalmazása a
jellemzõ. Mindkettõnél a kereszt felsõ részén Krisztus feje fölött az INRI felirat, amely a latin Jesus Nazarenus Rex Judeorum (Názáreti Jézus a zsidók királya) rövidítése. Ezt a szöveget íratta gúnyosan Pilátus a keresztfára latin, görög és héber nyelven.
A kisebb vaskereszt alapján ovális tábla, melyre az elhunyt neve került rá, de az idõk során már lekopott, s a rozsda lett az uralkodó. A nagyobb, díszesebb vaskereszten felül középen a Szentlélek tüzét ábrázoló lángsugarak, a kereszt tövénél pedig két angyal a széleken, középen még egy angyal látható.
Temetõnkben régebben még sok sírhanton volt vasból öntött, illetve kovácsoltvas kereszt.
Ma már csak néhány látható. A IX. parcella végén a túlburjánzó bozótosnak köszönhetõ furcsamód, hogy a fotón látható mûvészi kidolgozású öntöttvas kereszt nem esett áldozatul a szorgalmas vasgyûjtõknek. A vaskereszt felirata is jól olvasható:

ITT NYUGSZIK
ISTENBEN BOLDOGULT
KEREKES JANIKA
ÉLT 10 HÓNAPOT
+ 1905.AUG.8.
BÉKE HAMVAIRA


A vaskereszt Janika édesapjának Kerekes Lajos kovácsmesternek az alkotása, ahogy a temetõben még feltalálható vaskeresztek többsége is az õ mezõgazdasági gépgyár és kovácsüzemébõl kerültek ki a XX. század elsõ harmadában.
A XX. század elsõ felében a temetõbe járók még sok sírhanton láthatták és olvashatták az ott nyugvók nevét egyszerûbb, vagy díszesebb fakeresztrõl. A fotón látható fakereszt megmaradása szintén a bozótosnak köszönhetõ, amely megvédte az idõjárás viszontagságától. A gombos kereszt alatti táblán a kezdetleges betûkbõl álló vésett felirat egy fiatal nõnek állít emléket:

ITT NYUGSZIK
ISTENBEN BOLDOGULT
FARKAS TERÉZIA
ÉLT 26 ÉVET
ELHUNYT 1906
BÉKE PORAIRA
ÁLLÍTATTA ÉDES
JÓ ANYJA


Jászalsószentgyörgyön a Védett Sírkert kialakítása elindította a temetõ rendszeres
karbantartására irányuló intézkedéseket, az egész temetõ idõközben a benõtt, bokros fáktól, hulladékoktól megtisztításra került. Így további síremlékek megmentése is lehetõvé vált. Így került elõ a temetõ legrégibb sírköve.
A vörös márványból készült sírkõ kör alakú, ami ritkaságnak számít. A körben csak az elhunyt neve és elhalálozási éve szerepel:


TOTH JOSEF
1833

Az egyházi anyakönyv Tóth József 60 éves korában történt elhalálozását 1832. december 27-én rögzíti. A sírkõre vésett évszám tehát annak felállítási évét jeleníti meg. Valószínû, hogy a sírkõ alkotója ugyanaz az ismeretlen mester lehetett, aki Kecskés József szív alakú sírkövét is készítette. A körbõl kiemelkedõ kereszt hasonló megmunkálása is erre utal.
Varga Rozália sírköve elsõsorban gazdag felirata miatt ragadja meg figyelmünket, amely az elhunyt mélyen vallásos életérõl árulkodik:

ITT NYUGSZIK
ISTENBEN BOLDOGULT
VARGA ROSÁLIA
MEGHALT DECEMBER 22-ÉN
1857
ÉLETÉNEK 67 IK ÉVÉBEN
ÁLDÁS ÉS BÉKE HAMVAINAK
AMIDÕN ELÉRTEM ÉLETEM
VÉGÉT ÓRÁJÁT
MEGNYERTEM AZ ÖRÖK
ÉLET KORONÁJÁT


A táblából kiemelkedõ kereszt közepére a megfeszített Jézus Krisztus teste van rávésve.
Ugyanez a motívum jelenik meg a szomorú fûz motívum fölött Víg P Károly nagyméretû sírkövén is, melynek felirata a jóval késõbb elhunyt feleség adatait is tartalmazza:

ITT NYUGSZIK
ISTENBEN BOLDOGULT
VÍGH P KÁROLY
ÉLT 66 ÉVET
MEGH. 1919. JAN. 6.
ÉS NEJE
KOBELA ROZÁLIA
ÉLT 79 ÉVET
MH: 1936. JÚNI.26.


A Sírkertbe 2011 nyarán felállított vörös mészkõbõl faragott síremléknek külön jelentõsége van, ugyanis az elhunyt, akinek hantja fölött állt ez a sírkõ Bedekovich Lõrincnek a Jász-Kun Kerületek elsõ földmérõ mérnökének az unokája, aki a különleges hangzású Ernesztina nevet viselte. Bedekovich Ernesztina férje Árvai Imre kalapos mester volt, aki a feleség halála után özvegyen élte le életét. Mivel a házaspár gyermekei máshol telepedtek le, Jászalsószentgyörgyön
nem maradtak rokonok, akik megõrizték volna emléküket. Így dõlhetett ki ez a sírkõ az eltelt száz év során.

Felirata:
ITT NYUGSZANAK
ÁRVAI IMRE
ÉLT 74 ÉVET
+ 1896. SZEPT. 24.
NEJE
BEDEKOVICS ERNESZTINA
ÉLT 38 ÉVET
+ 1863. JÚN. 24.
Emeltették gyermekei


Bedekovich Ernesztina Jászfényszarun született 1823-ban. Jászberényben kötött házasságot 1846-ban a tápiógyörgyei származású Árvai Imrével. Ezután a házaspár községünkben telepedett le, ahol több gyermekük született. Árvainé Bedekovich Ernesztina azonban korán 40 évesen elhunyt.
(A sírkõ felirata tehát téves.) Nagyapjának id. komori Bedekovich Lõrincnek 1790-ben Jászalsószentgyörgyön két vízimalma is mûködött a Zagyván. Az õ mérnöki munkájának köszönhetõ a Jászkunság területén a rendszeres és szakszerû vízrendezés, a mocsarak lecsapolása, csatornák, gátak építése. Mûvészi kivitelezésû térképei korának felbecsülhetetlen értékû dokumentumai. Mesterségét fia, ifj. Bedekovich Lõrinc építõmérnök folytatta.
A két Bedekovich családi élete Jászfényszaruhoz kötõdik, ahol emléküket ápolják. Az ottani honismereti klub, a Bedekovich Társaság képviselõi értesülve arról, hogy Jászalsószentgyörgyön a temetõben található Bedekovich Ernesztina síremléke meglátogatták a Védett Sírkertet és elismerésüket fejezték ki a Sírkert megvalósításáért, azért, hogy méltón emlékezünk Jászalsószentgyörgyön õseinkre, jász nagyjainkra.

NAVIGÁCIÓ: Bevezetõ | I. A Római Katolikus temetõ és a temetkezés története | Képtár




U T Ó S Z Ó H E LY E T T

Dsida Jenõ: Temetõben
Köröttem csend - és temetõ.
Csak néha suttog valami,
csak néha lehet hallani:
ez õ, ez õ, ez õ! -
Azután minden újra csendes,
és álmodik a temetõ.
Én hajtott fõvel ballagok,
s a néma árnyak szembe jönnek,
s a sírkeresztek rámköszönnek,
és mind az igazi Nagyok -
Én, a halottak ismerõse,
révedõ szemmel ballagok.
Utánam huhog a Jövõ,
a Múlt, Jelen, a sok kereszt,
s az árnyak kara zúgni kezd:
ez õ, ez õ, ez õ! -
Azután minden újra csendes,
és álmodik a temetõ.


IRODALOM

ANYAKÖNYVEK 1895-ig
Magyar Országos Levéltár (MOL) Bp.
BALASSA Iván
1982 A magyar falvak temetõi. Bp.
FODOR Ferenc
1942 A Jászság életrajza. Bp.
GYÁSZJELENTÉSEK
Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Bp.
KUNT Ernõ
1983 Temetõk népmûvészete. Bp.
LIPPAY Lajos
1893 Jász-Alsó-Szt.-György Nagyközség történeti vázlata és templomának századik
évfordulója. Jászberény/Reprint 1993.
LUKÁCSI Lászlóné-LUKÁCSI László-RUSVAY Lajos
1986 Jászalsószentgyörgy krónikája 1-2.
LUKÁCSI László
2008 Régi sírkeresztek védelmében. In. Berényi Kármentõ. 2008. december, XIV.
évf. 2. sz. Jászberény,
LUKÁCSI László
2008 Régi sírjelek között. In. Jászalsószentgyörgyi Krónika 2008. december, XIV.
évf. 4. sz. Jászalsószentgyörgy,
LUKÁCSI László
2009 Sírkert a jászalsószentgyörgyi temetõben. In. Redemptio. 2009. február, XVI.
évf. 1. sz. Jászberény,
SUGÁRNÉ Koncsek Aranka
2003 Jász történelmi arcképcsarnok. (második, bõvített kiadás) Jászberény,
SUGÁRNÉ Koncsek Aranka
2006 Jászberény temetõi, Jászsági Füzetek 39. Jászberény,
DR. SZABÓ László
1979 A Jász etnikai csoport I. Szolnok,
DR. SZABÓ László
1982 Jászság. Bp.
DR. SZABÓ László
1982 A Jász etnikai csoport II. Szolnok,

MELLÉKLET

A VÉDETT SÍRKERTBEN ELHELYEZETT SÍREMLÉKEK

1. sor

1. Tóth Ferenc
1873-1877
2. Tóth Terézia
1896-1899
3. Csintalan Barbara
1799-1861
4. Taczman Gizella
1853-1854 Taczman
Mihály 1855-
1855
5. Sipos Gizella
?-?
6. Vaskereszt
7. Bathó István
1797-1863
8. Tóth Josef
1772-1832

2. sor

9. Törõcsik Erzsébet
1832-1913
10. Sipos Ferencné
1837-1916
11. Tóth János
1833-1865
12. Oszlányi Terézia
1840-1858
13. Halla József
1793-1865
14. Törõtsik János
1844-1865
15. Veres Teréza
1829-1865
16. Varga Rosalia
1790-1857

3. sor

17. Tóth Julianna
1813-1877
18. Halmai István
1784-1851
19. Szakó Julianna
1822-1875
20. Oszlányi István
1817-1876
21. Szabó K György
1816-1886
22. Vaskereszt
23. Varga Gergely
1810-1879
Géczi Mária
1814-1880
24. Bedokovich Ernesztina
1828-1863

4. sor

25. Domotsay Istvánné
1787-1857
26. Kanisay Katalin
1765-1833
Vágó Adele 1841-
1849 Vágó János
1793-1859
27. Domotsay Konstantin
1772-1849
28. Gondos István
1822-1864
29. Bajzáth G János
1803-1861
30. Tóth Ágnes
1828-1849
31. Kormos P Rozália
1818-1863
32. Vig P Károly
1853-1919

Védett Sírkert


A Védett Sírkert részlete:


A Sírkert felszentelésén résztvevõk egy csoportja: Halmai Tiborné, Talált József, Talált Józsefné, Sugárné Koncsek Aranka, Halmai Tibor, Simon Károly.


Nézelõdõk a Sírkertben






Az 5. temetõi kõkereszt felszentelésére kiadott imafüzet.




Mária-arc. Szoborrészlet




NAVIGÁCIÓ: Bevezetõ | I. A Római Katolikus temetõ és a temetkezés története | Képtár

admin - 2011.10.21 04:28:19
0 hozzászólás ~ 1451 megnyitás Nyomtatható változat
Hozzászólások
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Értékelés
Csak regisztrált tagok értékelhetnek

Jelentkezz be vagy regisztrálj

Még nem értékelték


Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Nem vagy még tag?
Kattints ide, hogy regisztrálj.



Neked nem kerül semmibe csupán 2 percedbe,
de ezzel elismered a munkánkat!


Elfelejtetted a jelszavad?
Kérj egy újat itt.
Időkép
Jászalsószentgyörgyi webkamera

Megnyitás az Időképen
Cookie Info

Honlapunkon sütiket (cookie) használunk a felhasználói élmény fokozása érdekében.
Amennyiben szeretnél vele megismerkedni, ITT bővebb információt találsz róla.


Ki, mit néz?
54.36.148.xxx @ news.php
54.36.148.xxx @ photo...
54.36.149.xxx @ news.php
3.85.211.xxx @ photo...
54.36.149.xxx @ photo...
85.208.96.xxx @ photo...
85.208.96.xxx @ photo...
34.227.191.xxx @ reada...
3.81.222.xxx @ news.php
44.192.132.xxx @ photo...

Egyszerre 179 fő a rekord.

Fórumtémák

Friss hozzászólások
Betörés!!! 155 hete
Észrevétel... 210 hete
Egyéb videók 439 hete
Zene 442 hete
Utcanev valt... 443 hete
Országos po... 494 hete
Humoros videók 517 hete
Vadas 530 hete
Emlékek 605 hete
Kifestõk, s... 626 hete

Legnépszerűbb témák
Észrevételek a fa... [668]
Országos politika [317]
Vicc [240]
Parlamenti Választ... [180]
Önkormányzati vá... [139]

Bejelentketés után "kattintható" lesz, addig használd a menüt.

Szavazás

Hogyan értékelnéd a 2023-as évet településünk szempontjából?

Nagyon jó volt, csak így tovább.

Idén több fejlesztés kellene.

Semleges.

Nem volt jó.

Szavazáshoz be kell jelentkezni
Lájkolj!

Security System 1.8.3 © 2006 by BS-Fusion Deutschland
16199 kísérlet blokkolva

Szomszédos települések: Jánoshida, Jászladány, Szászberek ; Környező városok: Abony, Cegléd, Jászapáti, Jászberény, Nagykáta, Szolnok, Újszász
Te vagy a(z) . látogatónk.
Copyright © 2008-2022
Jászalsószentgyörgy
PHP-Fusion v6.01
voodz by: sonar