(A foglalkoztatáshoz, munkanélküliséghez valamint a képzési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközöket egységesen kezelõ Munkaerõ-piaci Alapban a 2011-es költségvetés szerint 337,2 milliárd forint van. Ebbõl az összegbõl álláskeresési támogatásokra 134,8 milliárd forint irányoztak elõ.)

Az álláskeresési járadék feltételrendszerének szigorításával jövõre és 2013-ban is egyaránt 42,9 milliárd forintot takarít meg az államháztartás.

2012-ben és 2013-ban évente 27,2 milliárd forint marad meg az álláskeresési segély megszüntetésével, és - ugyancsak évente - 41 milliárd a bérpótló juttatás rendszerének átalakításával. A bérpótló juttatást - amelynek havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori minimuma, jelenleg 28.500 forint - jelenleg a közmunkaprogramban részt vevõk vehetik igénybe arra az idõre, amíg nem kapnak munkát közfoglalkoztatás keretében.

A kabinet tervei szerint a következõ két évben összesen 81 milliárd forint spórolható meg azzal, hogy az aktív és szakképzési munkaerõ-piaci eszközök egy részét hasonló célú európai uniós forrásokkal váltják ki.

A táppénz-folyósítás szabályozásának felülvizsgálatával már idén 3 milliárd forint takarítható meg, a következõ két évben pedig 10-10 milliárd forint. A több jogcímen igénybe vehetõ szociális és családtámogatási transzferek összegének maximálása 2012-ben és a következõ évben egyaránt 15 milliárddal kevesebb kiadást jelent a költségvetésnek. A tervek szerint nominálisan rögzítik a családtámogatási ellátásokat, az intézkedéssel jövõre 18, 2013-ban 36 milliárd forintot spórol a büdzsé.

Már elõkészítés alatt áll a munkaügyi törvénycsomag, amelyet várhatóan az idei tavaszi ülésszakon fogad el az Országgyûlés - olvasható a konvergenciaprogramban.

A törvénycsomag egyrészt a munkajogi szabályok rugalmasabbá tétele érdekében tartalmaz javaslatokat. Ennek keretében a jelenlegi három hónap helyett hat hónapos próbaidõt is el lehetne rendelni.

Véglegesítenék azt a jelenlegi - a válság miatt eredetileg ideiglenesen bevezetett - szabályt is, amely szerint a rendes munkaidõ mértékének (megrendelések hiánya miatti) átmeneti csökkentése miatt fel nem használt munkaórák hosszabb idõre átcsoportosíthatók oly módon, hogy késõbb a munkavállalók heti 44 órát is dolgozhatnak, heti 40 órára járó bérért.

A tervek között szerepel többek között az is, hogy a munkáltató fontos gazdasági érdeke esetén is kettõnél több részletben lehessen kiadni a szabadságot, valamint, hogy - a munkavállaló beleegyezése esetén - a szabadságot részben pénzben is meg lehetne váltani GYES-rõl való visszatéréskor. Elõírnák azt is, hogy a munkavállaló a huzamosabb idõn át tartó, gyermek gondozása, ápolása céljára kapott fizetés nélküli szabadságáról való visszatérését megfelelõ idõvel (30-60 nap) korábban a munkáltató tudomására hozza.

Ezenkívül a munkáltató egyoldalú döntése alapján lehetõvé tennék, hogy ne pótlékkal, hanem szabadidõvel honorálják a rendkívüli munkavégzést.

A kormány tervezi az egyszerûsített foglalkoztatás további könnyítését is, így ez a foglalkoztatási forma könnyebben hozzáférhetõ válik a mezõgazdasági termelõk által egyes munkafolyamatok - például csomagolás - végzésére létrehozott szövetkezések számára. Pontosítják a mezõgazdasági idénymunka értelmezõ rendelkezését. Változás lesz az is, hogy az adminisztrációcsökkentés érdekében a munkavégzés megkezdéséig a szerzõdés munkavállaló kérésére történõ írásba foglalása csak az alapvetõ kérdésekre (felek neve, elvégzendõ munka, bér) terjed ki, az egyéb azonosítókkal kapcsolatos rovatok a nap végéig is kitölthetõk lesznek.

Átalakul 2012 januárjától a közfoglalkoztatás rendszere is. A három szintû modell országos szinten megvalósuló elemei sok ember munkáját igénylõ beruházásokat segítenek, mint például gátak, víztárolók építését, belvízelvezetõ csatornák kialakítását és karbantartását. A helyi, térségi szinten megvalósuló programok továbbra is az önkormányzati (helyi, kisebbségi), egyházi, illetve civil szervezet által történõ rövid idõtartamú közfoglalkoztatást fogják támogatni - olvasható a konvergenciaprogramban. Hozzáfûzik: a harmadik szinten megvalósuló közfoglalkoztatás koncepciójának kidolgozása folyamatban van.

A munkanélküliséghez kapcsolódó ellátások átalakításával, a szociális támogatások maximalizálásával és a rokkantsági ellátás-jogosultságok felülvizsgálatával a közfoglalkoztatásban résztvevõk létszámának növekedése várható, így az érintett személyek szociális jellegû ellátás helyett munkajövedelmet kaphatnak - összegez a minisztérium a dokumentumban.

(MTI)