Felgyújtották Jászalsószentgyörgyön annak a vállalkozónak az egyik autóját, aki korábban — a rendszeres nemfizetés miatt — benzinkútjáról ki szeretett volna utasítani egyes romákat. A hétvégi diszkó alkalmával — amely után hajnalban kiégett kocsija — két vendéggel gyûlt meg a baja, akik egyszerûen nem akarták elfogadni a záróra tényét.

— Rendszeresen tartunk diszkókat az étteremben, de eddig nem volt gondunk senkivel — emlékezett vissza Szabó László vállalkozó a vasárnap hajnalban történtekre. — Most is minden probléma nélkül zajlott a rendezvény. Hajnal öt óra tájban, amikor a programnak vége szakadt, a fiatalok folyamatosan hagyták el az étteremet, de két férfi egyszerûen nem akarta elfogadni a pincérektõl, hogy véget ért a diszkó. Ekkor szóltak nekem, hogy gond van két vendéggel.

A vállalkozótól megtudhattuk, hogy hosszas huzavona kezdõdött a garatra felöntött vendégekkel.
— Teljesen nyugodtan és higgadtan elmagyaráztam nekik, hogy dolgozóimnak rendbe kell tenni mindent, ki kell takarítani, hogy az étterem készen álljon a reggel hét órai nyitásra. Elõször nem akartak kimenni, de végül sikerült kiszorítani õket és kulcsra zárni az étterem ajtaját.

Az igazi problémák ekkor kezdõdtek, mert a két férfi egyszerûen nem akarta elhagyni az étterem környékét, sõt beültek a tulajdonos ott parkoló autójába.
— Megkérdeztem tõlük, hogy ugyan mit keresnek az autómban, de igazi válasz helyett csak szitkozódást kaptam, illetve a hozzám közelebb ülõ le is akart köpni. Akkor kirántottam a kocsimból, felém rúgott.
Dulakodás kezdõdött, de a két férfi végül mégis elindult hazafelé. Szabó László szeretett volna már aludni, de kisvártatva alkalmazottai hívták: a delikvensek visszatértek és megint csak beültek az autójába. Akkor ismét kihúzták az értetlen férfiakat a kocsiból, és a falu elsõ házáig kísérték a hazatérni nemigen akaró két embert. Amikor látták, hogy tovább ballagnak, a vállalkozó ismét próbált nyugovóra térni.

— Mindezek után nem telt el fél óra, amikor egyik dolgozóm azzal vert fel, hogy lángol az étteremtõl néhány száz méterre parkoló másik autóm. Értesítettük a tûzoltókat, de közben poroltóval megkezdtük az oltást. Hat palackot fújtunk az autóra, de alig ért valamit. Azután a közeli csapra szerelt csõbõl locsoltam az autót. Láttam, hogy sok mindent már nem lehet tenni, csak arra próbáltam ügyelni, hogy amennyire lehet, hûtsem a benzintankot, nehogy felrobbanjon. Megérkeztek a tûzoltók és eloltották az autót, de lényegében az egész kiégett. Közben nem messze a történtektõl, a benzinkúton ismét elõkerült a korábban hepciáskodó vendégek egyike. Õt a kiérkezõ rendõrök bilincsben vitték el, illetve egy másik embert is megfogtak az üggyel kapcsolatban, ez utóbbi eseményeket azonban már nem láttam, errõl a dolgozóim meséltek.
A berényi tûzoltók mentõt hívtak a vállalkozóhoz, mert a füst — s talán az oltópalack porának — belélegzése miatt rosszul lett. Végül megfigyelésre sem maradt benn a kórházban, mert az oxigénpalackból lélegezve már jobban érezte magát.

— Az elmúlt években az energiám nyolcvan százaléka arra megy el, hogy megvédjem mindazt, amit eddig sikerült felépítenem. A lopások, a rongálások, a károkozás miatt legalább 15-20 millió forint károm biztosan keletkezett már. Most meg ez történik. Soha nem tudom majd bizonyítani, hogy azok gyújtották fel a kocsimat, akikkel korábban vitába keveredtem, de a dolog számomra egyértelmû: így nem lehet ebben az országban élni — fakadt ki keserûen Szabó László.

— Amíg a törvények ilyen lazák, és a rendõrség sem kapja meg a kellõ tiszteletet, addig nem lesz változás. Pedig a békés megoldás ez volna: szigorú törvények, és megfelelõ eszközökkel ellátott rendõrség. Úgy vélem, hogy ha ez nem történik meg, akkor a nap mint nap tapasztalható egyre nagyobb feszültség egyszer csak kipattan. Az pedig nem lesz jó senkinek.

Szabó László határozottan elutasította, hogy a hétvégén történtek, és a korábbi események — mikor is egyes nem fizetõ lakosok miatt kitiltotta a romákat benzinkútjáról — között összefüggést keressünk. Szerinte a két történést mindenképp el kell választani egymástól.
A megkérdezett helybéliek viszont szinte egy emberként kötötték össze az egymástól alig néhány hét különbséggel történteket. — A nem fizetõ vásárlókat Laci kitiltotta üzletébõl, és most bosszút álltak rajta — állapította meg egy idõs helybéli — persze, hogy konkrétan ki volt a tettes, azt a rendõrségnek kellene majd kideríteni.

— Az elsõ gondolatom az, hogy megtorolták a vállalkozó korábbi lépését — mondta egy idõsödõ hölgy. — Ez csak magánvéleményem, de ez merült fel bennem rögtön, hiszen amúgy közkedvelt, a faluba gyorsan beilleszkedett embernek ismerjük Szabó Lacit, aki segít mindenkinek és megszerették az emberek. Támogatja az idõseket, mondják, hogy a múltkor is ajándékot vitt a nyugdíjas klubba.

— Sajnos már meg sem lepõdöm azon, ami most történt — tette hozzá egy fiatal asszony. — Két általános iskolás korú nagyfiam van, akik nap mint nap mesélik, hogy mik történnek. Egyedül már nem engedem az utcán járni õket. Nem csak a rendõröknek, a pedagógusoknak is meg van kötve a kezük, szinte semmit sem tehetnek. Nem akarok rasszistaként feltûnni, de szomszédos településekrõl bevándorló idegenek nem tudnak, vagy talán nem is akarnak beilleszkedni. Szabó Laci pedig a múltkor kirakott egy táblát, hisz — igaz többször bejelentette, hogy folyamatosan meglopják — nem segített rajta senki, a tolvajok után nem ment senki. Egy ideig tûr az ember, de ha a hivatalos szervek nem tesznek semmit, akkor a maga módján próbál lépni. Úgy gondolom, hogy a két esemény között van összefüggés.


szoljon.hu


Képek: www.jkte.extra.hu