 |
 |
 |
 |
Véletlen képek a Galériából
Utoljára feltöltött kép:
Utoljára létrehozott albumok:
|
 |
 |
 |
 |
|
|
|
|
Online felhasználók
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 1,391
Legújabb tag: xyzzs
|
|
|
|
|
|
 |
 |
 |
 |
Figyelem
A honlap CSAK akkor lesz teljesértékű, ha bejelentkezel !
Ha még nem regisztráltál kattints IDE !
(Bejelentkezés után ez a panel eltünik!) |
 |
 |
 |
 |
|
|
|
|
Megosztás a FacebookonAugusztus 20 Államalapításunk ünnepe
 A magyarság és a keresztény hit világának találkozását és összefonódását a magyar nép egyetlen uralkodó személyéhez köti; az elsõ magyar királyhoz, az államalapító Szent Istvánhoz. István a magyar államiság és a kereszténység alapjait lerakó Géza fejedelem fia, a honfoglalást (896) vezetõ Árpád fejedelem ükunokája.
István uralkodása idején augusztus 15-én, Nagyboldog-asszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Ekkor tartották az un. törvénynapokat. (Misztikus egybeesés, hogy István éppen ezen a napon halt meg 1038-ban.)
Késõbb Szent László király hozott döntést az ünnepnappal kapcsolatban: áttették augusztus 20-ra, mert 1083-ban e napon avatták szentté I. István relikviáit a fehérvári bazilikában.
A történelem során már Nagy Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20. egyházi ünnepként mara1686-ban XI. Ince pápa elrendelte, hogy Buda vára töröktõl való visszafoglalásának évfordulóján évente emlékezzék meg az egész katolikus világ Szent István ünnepérõl - az egyház augusztus 16-án tartotta az ünnepséget.
1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s a Szent István-nap is kimaradt, de Mária Terézia mégis elrendelte a megtartását, sõt, azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette! 1771-ben õ volt az aki elhozatta Bécsbe, majd Budára a Szent Jobbot, amelyet ez idõtõl körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.
Az 1848-as szabadságharc után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet. Ezt követõen elõször 1860-ban ünnepelhették meg ezt a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé fajult. A kiegyezést követõen teljes mértékben visszanyerte méltóságát az ünnep: 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította. A két világháború között mindez kiegészült a Szent István-i (Trianon elõtti) Magyarország visszaállításának össznemzeti célkitûzésére való folyamatos emlékeztetéssel.dt a köztudatban.
Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep volt. Majd ezt eltörölték, de az egyházi ünnepek sorában még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. Az akkori rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható. Azonban teljes megszüntetését sem tartották követendõ célnak ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, de tartalmilag megújították.
Szent István õsi ünnepébõl az "új kenyér ünnepe" lett, majd az új alkotmányt, mint új szocialista államalapítást, 1949. augusztus 20-ra idõzítették. Ettõl fogva 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepeltük. Az elsõ szabad választásokon létrejött Magyar Országgyûlés 1991. március 5-i döntése Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének nyilvánította.
|
|
|
Markosz - 2012.08.20 07:26:26
0 hozzászólás ~
1279 megnyitás 
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hozzászólások
Csak bejelentkezés után láthatod a hozzászólásokat!
|
|
|
|
|
|
|
