Hideg januári reggel volt, mikor egy ember megállt egy Washington DC-i metróállomáson és hegedülni kezdett. Hat Bach darabot játszott összesen negyvenöt percen keresztül. Ezalatt az idõ alatt több mint ezer ember fordult meg az állomáson, legtöbben a munkahelyükre igyekeztek a csúcsforgalomban.
Három perc múlva egy középkorú férfi észrevette a zenészt. Lelassított, és egy pillanatra meg is állt, majd továbbsietett. Egy perccel késõbb a hegedûs megkapta az elsõ egydollárosát, egy nõ dobta bele a hegedûtokba anélkül, hogy megállt volna. Néhány perccel késõbb valaki a falhoz támaszkodva kezdte el a zenét hallgatni, de kis idõ múlva az órájára nézett, és továbbsietett.
Legjobban egy hároméves kisfiú figyelt fel a zenére. Anyukája kézen fogva vezette, de a fiú megállt a hegedûst nézni. Nemsokára az anyuka továbbhúzta, de a kisfiú közben végig hátrafelé kukucskált. Ugyanez más gyerekkel is megtörtént, kivétel nélkül mindegyik szülõ továbbvezette õket.
A 45 perces elõadás alatt csak 6 ember állt meg zenét hallgatni. Nagyjából 20-an adtak pénzt, de közben le sem lassítottak. Összesen $32 gyûlt össze. Amikor vége lett a zenének, és elcsendesedett az állomás, senki sem vette észre a változást. Senki sem tapsolt, senki sem gratulált.
A járókelõk nem tudták, hogy a világ egyik leghíresebb hegedûmûvésze, Joshua Bell játszotta a zenetörténelem legnehezebb darabjait 3.5 millió dollár értékû Stradivari-ján. Két nappal a metróállomásbeli elõadás elõtt egy teltházas bostoni színházban lépett fel, ahol a jegyek átlagosan $100-ba kerültek.
A kísérlet eredményének egyik lehetséges következtetése: ha nincs idõnk arra, hogy megálljunk és hallgassuk a világ egyik legjobb zenészét a zenetörténelem legvirtuózabb darabjait játszani, vajon mi minden más mellett megyünk el észrevétlenül ugyanígy nap mint nap?
Jászladányon idén több mint egymilliárd forintos költségvetéssel számolnak. Ebbõl egyelõre hat-kilenc millió a forráshiány, amit az év végéig csökkenteni kell.
Ennek elõsegítésére a képviselõ-testületi tagok, a bizottsági külsõs tagok, a jegyzõ, a két alpolgármester és a polgármester is csatlakozott ahhoz az akcióhoz, miszerint kéthavi tiszteletdíjukról lemondanak — mondta el Dankó István polgármester. Ez azt jelenti, hogy júliusban és augusztusban elõreláthatólag nem lesz testületi ülés, így akkor nem is vesznek föl tiszteletdíjat, ami összesen több mint kétmillió forintos összeg.
Egy magyar fizikusokból álló kutatócsoport vezetõje, Hetesi Zsolt szerint apokaliptikus évtizedek elõtt áll az emberiség. Az ELTE kutatóinak ijesztõ számításai nem tesznek többet, mint megerõsítik számos nemzetközi szervezet és elismert szakember korábban már publikált és negligált adatait. Már közel az összeomlás?
„Erõforrás válság nem lesz, hanem van” – állítja Hetesi Zsolt fizikus. Az ELTE oktatója, aki az egyetem egyik kutatócsoportjának tudományos vezetõje is, azt mondja, a gazdasági válság sem más, mint a fokozódó energiakrízis egyik manifesztuma, vagyis minden mindennel összefügg.
A fiatal tudós figyelmeztet: a világ energiafelhasználását majdnem teljes egészében az olaj, gáz - és kõszéntartalék biztosítja, ám ezek a készletek egyre kevésbé kitermelhetõk, az energiaigény pedig exponenciálisan nõ.
Ez a fizikusok és számos nagy nemzetközi intézet számításai szerint négy-öt éven belül oda vezet, hogy összeomlanak a hagyományos energiákra épülõ rendszerek. Mivel a földön pedig szinte minden hagyományos energiára épül, könnyû belátni: nagy a baj.
A megújuló források jelenleg csak az energiafogyasztás egy százalékát fedezik, és hiába hallunk a potenciális lehetõségek soráról, nanotechnológiás napelemrõl, ár-apály erõmûrõl, ha senki nem tesz semmit – érvel a szakember, és azt mondja: ha valaki ma felfedezné a megoldást, és holnap a fél világ nekilátna az új energiaforrás gyártásának, akkor is elkerülhetetlen egy évtizedekre elhúzódó összeomlás.
Az energiaválság elsõként a „felesleges luxust” dönti majd be, nem lesz például légi közlekedés, az iparág válsága már ma is jól érzékelhetõ. A folyamat végén pedig összeomlanak a telekommunikációs rendszerek, az internet, a mobilhálózatok – jövendöli a fizikus.
Jó hír az apokaliptikus hírek sorában, hogy Magyarország földrajzi adottságai páratlanok: termõföldjei képesek az itt élõk eltartására. Más kérdés persze, hogy a mezõgazdaság is energiaigényes terület.
A termelõ ágazatok tehát alaposan felértékelõdhetnek, mint ahogy a hatalmas Magyarországi édesvízkészlet is óriási értékké válik. „Ezt a külföldi befektetõk is jól tudják, már meg is kezdték az édesvízkészletek felvásárlását” – fûzi hozzá a kutató.
Hetesi Zsolt amúgy állítja: nem riogat, csak tényeket mond. A jövõkutató fizikus számításokon alapuló elõrejelzései eddig rendre bejöttek, külföldön és fõleg a problémát pontosan érzékelõ Egyesült Államokban már fel is figyeltek munkáira.
Állatország híradásai napról-napra elkeserítõbbek, a Cozma-ügy halványul, az rendõrségen jelentkezõ bûnözõt pedig lassan piedesztálra emelik, mert “letartóztatta önmagát”. Azóta Enying környéke lett a rettegés foka, a helyi töltõállomás mellett lévõ hatvanas sebességkorlátozó táblát már rég kidöntötték (tán el is vitték a színesfém megszállott gyûjtõi), aki nem százhússzal kavar arrafelé, annak a maradék esze is elment. Benzint mondjuk kaphat. Esetleg fél literes üvegben, gyújtott kanóccal a kocsi után hajítva. Ott, ahol a több tízmilliós kocsikkal rohangáló bodzagyûjtõk még a repülõt is kövekkel dobálják, na ott kéne, dehogyis kéne, már évekkel ezelõtt kellett volna vagyonosodási vizsgálatokat tartani. Hogy megtudja mindenki, vajon mibõl is telik ennyire a maffiózóknak…
Hogy miért e kacifántos bevezetõ? Nekik biztosan nem lesz gondjuk azzal, amit mi hétfõn a nyakunkba kaptunk. Valami tenyérbemászõ képû fickó ugyanis a magyar háztartásokban lévõ tévécsatorna-kiosztások kilencven százalékát zsebre téve stand-upolt (nem láttam még a Showder klubban, de sokkal viccesebb náluk). Hasonlított Gyurcsányra, ez biztos… A teljesség igénye nélkül: egy kis áfaemelés, némi jövedékiadó emelés, pöttynyi társasági adó emelés, egy kisebb, nyilvánvalóan szükséges nyugdíjkorhatár emelés, megspékelve egy aprócska ingatlanadóval és végül egy kis rutinszerû sávhatár tili-toli. És megmenekülünk és dübörgünk és örülünk, mert ezek a drága jó emberek megint megcsinálták! Ha ma nincs iskolád (lassan ez is értékét veszti), vagy vaskos bankszámlád, nem tudod mi lesz a jövõben. Nincs meg az emberekben az önbizalom, a rátermettség kényszere, mert inkább belebuknak sokan, minthogy bármit tegyenek ellene. Nagyapám azt mondta egyszer: “… fiam, amíg van tíz méter föld a lábam alatt, meg két kezem, addig éhen nem halunk!” Õk még tudták, hogy kell termelni valamit, a semmibõl életet nevelni, gyarapítani. Sokszor elgondolkodom, hogy melyik a nagyobb szám. Az, hogy ismerem az adófajtákat, meg a pénzügyeket és a különbözõ elméleti dolgokat, vagy az elõbbi. Ha ilyen tempóban száguldunk, akkor könnyen lehet, hogy az öreg tudását sokan megirigyeljük majd. Csak már nem lesz kitõl megtanulni…
Ma hitelbõl eszünk, iszunk, hitelbõl van kocsink, lakásunk, hitelbõl élünk. Hitelbõl tartjuk fenn a középosztály látszatát, a felzárkózás reményét. A hitel nem engedi, hogy az emberek végre megfogják a munka végét, kreatívak és önellátók legyenek, újat tanuljanak, fejlõdjenek, kigyógyuljanak a látszatbetegségekbõl. Egyetlen szóval tökéletesen össze lehet foglalni ezt is: béklyó. Nem mindenki fél ám az ilyen világválságoktól, mert egy ilyen esemény felrúghatja az eddigi kirakatéleteket, felnyithatja a szemeket, segíthet reálisan értékelni, hogy mégis hol az istennyilában járunk, és kikényszerítheti a változásokat. Amikor az emberek mind dagadtra híznak, amíg kidobják a kenyeret a kukába, addig senki nem fogja az ülepét megemelni, hogy száznyolcvan fokot fordítson a sorsa menetén…
Lehetõség mindenre van, az akarat nincs meg. Szájtáti, mocskosul kényelmes, puhány, beszari birkanépség vagyunk, akik a megdöglésig csendben húzzák az igát. Kilenc millió wc-forradalmár országa. Kapa, kasza, fuck anál.
amennyiben emlékezetem nem csal,a jelenleg regnáló polgi a faluházban szent ígéretet tett hogy a víz és szennyvíz árát jelentõsen csökkenti.Mit tett?Tessék-lássék módon elment a jelenlegi üzemeltetõhöz,talán még bankhoz ,kézzel fogható eredmény nélkül.Az üzemeltetõt talán még tisztelhetném is , hisz felajánlotta, amennyiben amennyiben valaki olcsóbban tudja üzemeltetni, õ vissza lép.Mi történt a
polgival , hogy visszakozót fújt? Talán meghaladja képességeit a feladat?Meggyõzõdésem ennek az embernek/ polgi/ nagyobb a kabátja mint a tehetsége,és ez az igazi tragédiája szentgyörgynek.Nézzetek csak körbe a szomszédos településeken jelentõs beruházások vannak ,nálunk a legnagyobb hír ,hogy vágják a nádat és söprik a lehullott leveleket.Ugyanis a polgi csupán ezen a szinten képes gondolkodni, és ez a mi tragédiánk.Amit B.Jakab ír minden szavával egyet értek,idõ hiány miatt késõbb fejtem ki véleményemet.
Volt egyszer egy ember,akinek tele már a... a mesékkel!
Nevezzük nevén a gyereket,van ???szólászabadság(ez persze nem biztos)nyugodtan leírhatja mindenki a mondandóját!
Ja és elárulom,nagyon gyengék a mesék,már bocs tényleg nem akartam senkit megbántani!
Szóval én így gondolom:
Szabó László,aki a szentgyörgyi benzinkút üzemeltetõje meg akarja(akkor meg is fogja)szerezni a vízmûvet,KIZÁRÓLAG AZÉRT,hogy NEKÜNK JÓ LEGYEN!??
Nos aki ismeri ennek az embernek az életútját,az tudja,aki nem az jobb hogy nem tudja!
Õ a prototípusa annak az embernek,akinek SEHOL,csak szentgyörgyön terem babér!
Még gúnyt is ûz belõletek
"LITYÓ-TÓ"!!
És senki nem szólt,hogy ezt nem kéne,persze sejtem honann származik az ötlet,de ezt most nem részletezem!
Tehát most mindenki nagy várakozással fátyolos tekintettel néz a jövõ felé!
Nos elõször biztos olcsóbb lesz,de ahogy ismerem a manust,én nem örülnék ennyire!
EZ ÜZLET és abban nincs barátság!
Talán,ha az ÖNKORMÁNYZAT VÁSÁROLJA VISSZA,de üres a zseb!
Aki most üzemelteti,annak kell a lóvé,mert a dél-dunántúlt szeretné egybefüggõen URALNI!
Valami azt súgja sikerülni fog neki!
Nekünk annyi jut,hogy legalább"magyar"kézben marad,de csak addig amíg nem jön rá egy jó zsíros külföldi ajánlat,mert onnantól xarnak ránk és a"patriótizmusnak"is vége,amit most sem hiszek el,fõleg nem Szabónak!
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ember , aki a városból leköltözött községünkbe és vállalkozásba fogott. Elsõ lépésként felvirágoztatta a helyi benzinkutat majd létesített egy horgászcentrumot melynek hírére messzi földrõl látogatnak a kikapcsolódni vágyók. Nagyon bosszantotta a helyi politika ezért beférkõzött a Községi Önkormányzat Képviselõ-Testületébe ahol vezetõ beosztáshoz jutott. Látván hogy nem egészen rózsás a helyzet elhatározta hogy megvásárolja a helyi vízmûvet és ha már az övé lesz 150 Ft-at csökkenti a víz m3-árát... majd meglátjuk mi lesz február 19.-e után
Szombaton, amikor megjelent Iszony címû írásom ezeken a hasábokon, nem gondoltam volna, hogy 24 óra múlva az iszony fokozódik. De sajnos így lett. Vasárnap reggel hívtak barátok Veszprémbõl, hallottam-e mi történt. Erdélyben vagyok, nem hallottam semmit. Hát elmesélték.
Elmesélték, hogy szombat éjjel meggyilkolták a veszprémi kézilabda csapat nagyszerû beállósát, a hatalmas méretû, kedves, mosolygós román mackót, Marian Cosmát. A segítségére sietõ Zarko Sesun-t, a szerb nemzetiségû fiút úgy fejbe rúgták, hogy koponyaalapi törést szenvedett, míg Ivan Pesic-et, a horvát származású kapust vesén szúrták. Egy román, egy szerb és egy horvát fiú ünnepelt szombat este a veszprémi bárban. Csapattársuk, Iváncsik Gergõ kisfiának születését. Egy román, egy szerb és egy horvát fiú ünnepelte egy magyar kisgyerek világra jöttét. Akik jó szívvel és naivan megálmodták az Európai Uniót, akik jószívûen és naivan hittek és hisznek a békés egymás mellett élésben, biztos mindig ilyesmirõl álmodtak. Ünnepeltek a fiúk, ünnepelt a csapat. Egy román, egy szerb, egy horvát és a magyarok. És akkor rájuk rontott 15-20 cigány, és gyilkolni kezdett.
Álljon itt mindjárt betûhíven egy részlet a Népszabadság online vasárnapi tudósításából: "A rendõrség kérésére a jelen lévõ játékosok nem nyilatkozhatnak arról, hogy mi történt az éjszaka második felében, az egyetlen nevét is vállaló forrás az ügyben egyelõre Hunyadfalvy Ákos, az MKB Veszprém kézilabda klub elnöke. Hunyadfalvy tájékoztatása szerint hajnalban egy húsz-harminc fõbõl álló társaság jelent meg a bárban, akik nehezményezték, hogy nem mehetnek be, mivel a rendezvény zártkörû. Az idegenek szóváltásba keveredtek több játékossal is, de külön kipécézték maguknak Cozmát, a csapat 211 centiméter magas beállósát, illetve annak barátnõjét. Az összetûzés azzal folytatódott, hogy az ismeretlenek kirángattak magukkal az utcára Cosmát. A csapattársai közül Sesum és Pesics azonnal utánuk mentek, hogy segítsenek neki. Az események annyira gyorsan történtek, hogy mire a csapattagok többsége odabent felfogta volna a helyzetet, odakint már meg is történt a tragédia. A támadók az utcára érve azonnal késsel többször is megszúrták a román kézilabdázót, az egyik döfés Cosma szívét érte, aki azonnal meghalt. A segítségére sietõ Pesicset vesén szúrták, Sesumot leütötték és fejbe rúgták, majd az elkövetõk elmenekültek a helyszínrõl. A sérült sportolókat a veszprémi kórházba szállították"
Aki a Népszabadság online idézett tudósításának elolvasása után cigányokra tippel, jól teszi. S most nézzünk meg egy beírást a veszprémi online számtalan beírásából is, ezt is betûhíven közlöm, a hibákkal együtt:
"Na figyeljetek elmondom mi volt. Most derült ki hogy unokatesóm férje is ott volt,(nagyon jóba vannak iváncsikékkal) Na szoval. ivancsik gergõ, sesum, pesic cozma és unokatesóm férje elmentek egy helyi discoba ami egyébként egy jóhirû egyáltalán nem putri, megünnepelni gergõ kisfiát..Este 11 körül beállitott 15 cigány és belekötött cozmaba hogy ha olyan kemény menjen ki az utcára verekedni..cozma nem kart de kirángatták. Akkor elõkerültek a KARDOK meg a kések és cozmat agyon szurkálták, sesum pedig kiakart menni neki segiteni, de agyonrugdosták szószerint.Pesic is kiment, õt is összeszurkálták. Balázs(unokatesóm férje) és gergõ bent maradtak a szorakozohelyen. És hivták a mentõket. A 15 cigány 3 autoval eliszkolt. '0 perc mulva kiért 3 mentõ és nem vitték korházba mint azt itt irják HANEM ott probáltá ujraéleszten cozmát ám ez nem sikerült. Pesic és sesum az intenziven van, balázs barátomat lelki trauma érte, gergõ pedig elsem hiszi a történteket. Remélem nincs több kérdés. mindenki vonja le ebbõl amit szeretett volna..."
Ehhez sincs mit hozzáfûzni.
S nézzük meg azt is, mit írt a romániai média az esetrõl mindjárt vasárnap délelõtt: "Öt-hat roma származású személy volt a támadó abban az incidensben, melynek során vasárnap hajnalban szíven szúrták Marian Cozma román kézilabda-játékost - mondta az Agerpres hírügynökségnek Valentin Ghionea, a Pick Szeged kézilabdacsapat ugyancsak román játékosa. Elmondta: Marian Cozmának esélye sem volt a túlélésre, miután szíven szúrták, hiába érkezett azonnal a helyszínre a mentõ, és próbálta két órán keresztül újraéleszteni.
Ghionea szerint a rendõrségnek rövid idõn belül sikerül majd azonosítania az elkövetõket, mivel az éjszakai szórakozóhely közelében felvevõkamera van felszerelve. A játékos kijelentette: a támadók öten-hatan voltak, mégpedig roma származásúak. Cristian Gatu, a román kézilabda-szövetség elnöke a Realitatea hírtelevízió által idézett NewsIn hírügynökségnek elmondta: Marian Cozma néhány barátjával egyik csapattársa gyermekének megszületését ünnepelte az említett szórakozóhelyen. Az incidens szemtanúi állítólag elmondták: egy másik asztalnál roma származásúak egy csoportja ült, azokkal keveredtek összeütközésbe."
Vasárnap délutánra a román média már sokkal pontosabban számol a tragédiáról. Elmondják, hogy egy 25-30 fõs cigány banda végzett Cosmával, mert az a cigányok által kiszemelt barátnõje védelmére kelt.
(Érdemes megjegyeznünk, hogy amikor 2006. augusztus 20-án megtörtént a budapesti, négy halálos áldozatot követelõ tragédia a vihar miatt, a magyarországi médiában elõbb ismeretlen áldozatokról, utóbb "két ismeretlen román állampolgárról" beszéltek. Eközben a román közszolgálati televízió a késõ esti híradójában már megszólaltatta a két erdélyi magyar áldozat családját)
Amúgy mindezeken túl a Kossuth Rádió déli krónikájában az hangzott el vasárnap, hogy a "másik társaság" fizetés nélkül akart távozni a bárból, s amikor a pincérnõ rájuk szólt, úgy megütötték, hogy eltört az állkapcsa. Cosmáék ekkor keltek a nõ védelmére, s ekkor gyilkolták meg a román fiút, és sebesítették meg két társát. A veszprémi tudósító azt is elmondta, hogy évek óta ismerik ezt a bandát Veszprémben, amely hosszú ideje terrorizálja a várost.
Ami a romániai médiában magától értetõdõ természetességû hír, az idehaza suttogás tárgya. Az égvilágon mindenki tudja, hogy cigányok voltak ezek a gyilkos állatok - megint cigányok-, de nálunk leginkább hírzárlat van. Barátaim felháborodástól és fájdalomtól fuldokolva mondják a telefonba, hogy amikor elmentek a tett helyszínére, ahol hatalmas tömeg gyûlt össze, a kivezényelt rendõrök közül többen a foguk között szûrve, éppoly felháborodottan és fájdalomtól letaglózottan sziszegték: "Igen, cigányok voltak... De nem mondhatunk semmit..."
Veszprém polgármestere pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az elkövetõk elsõsorban magyar állampolgárok, még akkor is, ha kiderül, melyik kisebbséghez tartoznak.
Nem. Az elkövetõk nem magyar állampolgárok. Ahhoz, hogy valaki magyar vagy akármilyen állampolgár legyen, ahhoz embernek kell lenni. Ezek pedig nem emberek. Hanem állatok. És a vesztünkre törnek.
Amúgy minden tisztességes, velünk élõ, velünk együtt szenvedõ vagy éppen boldoguló cigány honfitársunk ember és állampolgár. De sajnos a cigány etnikum rengeteg tagja felmondta az együttélést, és felmondta az emberséget. Sajnos õk állatok, veszedelmes vadállatok, és ekként kell viszonyulni hozzájuk. (Miképpen vadállatok a móri mészárosok is, persze. Csak az õ tettükre soha nem próbált meg semmilyen felmentést keresni a liberális értelmiség, és nem foglalkoztak családi hátterükkel meg a nehéz sorsukkal...)
Évek óta mondogatjuk, hogy az SZDSZ "jogvédõinek" irracionális és beteg magatartása nem vezet sehová. Hogy az MSZP meghunyászkodó, mindig a bûn pártját fogó gyáva sunyisága botrány és tragédia. Hogy a rendõrség megfélemlítése az ilyen és ehhez hasonló ügyekben anarchiához fog vezetni. Hát tessék: egy román fiú halott, egy szerb és egy horvát fiú élete romokban, és 15-20 vagy akárhány állat meg szabadlábon. És a nép suttog, és befelé nyeli kínját, és sorolja napi tapasztalatait más állatok viselt dolgairól. A vidék Magyarországán megszûnt a közbiztonság, falvainkban öregeket lopnak és gyilkolnak meg naponta, gyermekeinket erõszakolják meg és gyilkolják meg, tanárainkat pedig meglincselik a gyerekeik szeme láttára. Naponta vernek és aláznak meg tanárokat és tanárnõket az iskoláinkban - mind-mind-mind cigányok! A rendõrök meg foguk közt szûrik a szót, félve és dadogva és rettegve és ökölbe szorult kézzel: tudjuk, kik voltak... Cigányok voltak...
Olvasom a híradást, mi is történt azon a szombaton, fényes nappal, Hevesben. Ez történt: "Rendõrökre támadt egy húsz-harminc fõs csoport szombaton Heves városban - tájékoztatta a rendõrség az MTI-t. A rendõrjárõr azért ment a helyszínre, mert telefonon bejelentés érkezett a helyi kapitányságra, miszerint a Dankó Pista utcában tömegverekedés zajlik. A tömeg akkor állta körbe az autót, amikor az a helyszínre érkezett; az emberek egy néhány nappal korábbi intézkedés miatt vonták kérdõre az autóban ülõ rendõröket, amikor a járõrök egy körözött személyt kerestek. A támadók botokkal és kerti szerszámokkal felszerelve körbevették a rendõrautót, életveszélyesen megfenyegették a bent ülõ rendõröket, öklükkel verték az autót, illetve lapáttal hadonásztak a jármû körül - közölte a Heves Megyei Rendõr-fõkapitányság sajtószóvivõje. A rendõrök segítséget kértek, majd kiérkezõ kollégáik közremûködésével elfogták a támadásban közvetlenül résztvevõket."
S akkor most megkérdezem: ez hogyan történhet meg? Az Egyesült Államokban, ha a rendõr megállítja az autómat, addig nem szállhatok ki, míg õ erre engedélyt nem ad. A kezemet jól látható módon a kormányon kell tartanom, és ha csak egyetlen félreérthetõ mozdulatot teszek, rám fogja a pisztolyát. Ha pedig megtámadom, gondolkodás nélkül agyonlõ. Ha egy vízi pisztollyal támadom meg, akkor is. Mi az, hogy egy húsz-harminc fõs csoport ásókkal meg kapákkal fenyegeti a rendõröket, ráadásul azért, mert azok elõ akarták állítani egy körözés alatt álló hordatagjukat? Miképpen eshet meg ilyen 2009-ben Európa kellõs közepén? Mi az, hogy a rendõrök nem lövik azonnal agyon az összeset? Hát hol élünk mi, a szentségit neki!!!
Itt élünk.
Itt élünk, ahol ha egy közismert cigány bûnözõ család házára molotov koktélt dobnak, akkor a rendõrség tíz perc múlva milliókat ajánl fel annak, aki a tettesek nyomára vezeti õket. De ha egy magyar kislányt megerõszakolnak és meggyilkolnak brutálisan, akkor nem ajánlanak fel egy büdös vasat sem. Azt hazudják, azért nem, mert rengeteg nyom maradt az elkövetõk után, és mindjárt elkapják õket. S eltelt azóta három hónap… És nincsen tettes.
Itt élünk, ahol a lincselõ állatokat három év alatt sem sikerül elítélni, sõt, az egyiket már haza is engedték, mert letelt az elõzetesben tölthetõ ideje. Ott élünk mi, ahol egy lincselõ állat most otthon van, zabálja a jó simbáló pörit, és nagyokat röhög a **** "magyar parasztokon" a gádzsókon. És ha így megy tovább, akkor szép lassan haza megy az összes állat. És majd elterjed közöttük, hogy magyart lincselni remek szórakozás, és nincsen mitõl tartani, az elõzetesben jó meleg van, meg napi háromszori meleg étel, aztán úgyis mindenki mehet haza, Isten hírével.
Itt élünk mi, ahol halálra szurkálnak egy román mackót, aki életében nem ártott a légynek sem. Aki kiváló sportoló volt. Aki nem csinált semmit. És életveszélyesen megsebesítenek egy szerb és egy horvát fiút, akik szintén nem csináltak semmit, és ugyanolyan kiváló sportemberek voltak. Ha életben maradnak, pályafutásuknak akkor is vége. Mindezt Veszprém belvárosában. Egy elegáns szórakozóhelyen. Aztán nézzük a földet, és azt mondják a rádióban, hogy ismeri a várost ezt a bandát, mert évek óta terrorizálják a környéket. Igen? És akkor miért vannak szabadlábon, kérdezem én. Sõt, van egy sokkal jobb és relevánsabb kérdésem is: miért vannak még életben? És miért szûri foga között a rendõr a szót, hogy tudjuk kik voltak, tudjuk, hogy cigányok voltak, csak nem mondhatunk semmit?
Miért olyan nagyon bátor és nagyon határozott a magyar rendõrség, ha hatvan meg hetven éves öregasszonyokat kell összeverni egy békés tüntetésen, meg fiatalemberek szemét kell kilõni azonosítószám nélkül, és miért tojja össze magát minden rendõr, ha ki kell menjen a cigánysorra, gyilkos meg rabló állatok közé?
Hát most tényleg elég volt!
Most betelt a pohár! Most a velünk élõ tisztességes cigányokon a sor legelébb. Most fogják magukat, az összes cigány értelmiségi, meg cigány szervezet, meg cigány önkormányzat, meg az összes nyomorgó de becsületes cigány, és azonnal adjon ki egy nyilatkozatot, melyben kijelentik: semmi közük a velük azonos etnikumból származó gyilkos és rabló és lincselõ és tanárverõ állatokhoz. Semmi közük azokhoz, akik felrúgták az együttélés és emberség minden parancsát. Jelentsék ki, hogy nincsen megélhetési bûnözés, de igenis van egyre brutálisabb cigánybûnözés, és õk ezt nem hajlandók eltûrni.
Jelentsék ki, hogy velünk együtt követelik a zéró tolerancia azonnali bevezetését. Minden faluban, az összes cigánysoron a becsületes cigányok haladéktalanul menjenek be a legközelebbi rendõrõrsre, és adják rendõrkézre a velük élõ bûnözõket. Tegyenek feljelentést, vagy vigyék is be mindjárt a közéjük furakodott, közöttük bujkáló és õket veszélyeztetõ állatokat.
Az SZDSZ azonnal kérjen bocsánatot a magyar társadalomtól, hogy szemforgató, hazug és farizeus politikájával jelentõs mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a dolgok idáig fajuljanak. Tegye ezt azonnal az MSZP is. Draskovits mondjon le. Remek értelmiségieink írjanak nyílt levelet, amelyben megkövetnek bennünket, amiért a Zámolyon gyilkoló cigányok pártját fogták és segítettek nekik abban, hogy egészen Franciaországig meneküljenek, megúszva így a jogos büntetést. Térden állva kérjenek bocsánatot, amiért rasszista hírébe keverték a magyar nemzetet aljasságukkal és ostobaságukkal. S tették ráadásul mindezt egészen pitiáner politikai okokból.
Ezzel párhuzamosan a rendõrök kapjanak tûzparancsot, ha bármilyen támadás éri õket, miközben munkájukat végzik. Rendõrt soha többé ne lehessen meghurcolni azért, mert kimondta az igazat, vagy mert a munkáját végezte. Erõsítsék meg a rendõrséget, hozzanak létre azonnal falurendõrséget, nem lehet többé Magyarországon olyan település, ahol nincs állandó rendõrõrs, legalább két rendõrrel.
A falusi rendõrök kapjanak lakást és plusz járandóságokat. A kormány jelentse ki, hogy nincs többé megélhetési bûnözés, nincs többé értékhatár, meg efféle marhaságok. De van zéró tolerancia. Aki ellop egy tyúkot, kapjon két évet. Ha másodszor is ellopja, kapjon tízet, mint visszaesõ. New York-ból így lett a világ egyik legbiztonságosabb városa.
Akit pedig pusztán bõrszíne vagy származása miatt bántalmaznak, a bántalmazónak éppúgy nincs semmiféle kegyelem és felmentés. A zéró tolerancia visszafelé is érvényes!
(p.s.: Ha pedig ezt a 15-20 gyilkos állatot nem kerítik kézre nagyon hamar, akkor baj lesz… Nagyon nagy baj. És nem a többségi társadalom lesz a hibás és a vétkes. S ha kézre kerültek ezek az állatok, akkor nincs ám három éves per, meg százezer oldal perirat, meg a szar kenegetése, hogy ki rúgott és ki szúrt. Életfogytigot az összes állatnak, aki szombat este ott volt! Betelt a pohár!)
Cozma gyilkosai késekkel, kardokkal vonultak Siófokon is
Pillanatok alatt csapatokba verõdnek és félelmet keltõ sereggé képesek verbuválódni – ezt mondják az enyingiek arról a bandáról, amelyiknek tagjai vérfürdõt rendeztek a veszprémi éjszakában vasárnap. A brutális támadás során megkéselték az MKB Veszprém férfi kézilabdacsapat két játékosát, a harmadikat fejbe rúgták. Marian Cozma belehalt sérüléseibe – Zarko Sesumot és Ivan Pesicset megmûtötték, túl vannak az életveszélyen.
Vasárnap késõn este az osztrák rendõrök feltartóztatták a Marian Cozma meggyilkolásával gyanúsított két férfit, Raffael Sándort és N. Gyõzõt. Úgy tudjuk, a veszprémi verekedés elõtt pénteken éjszaka Székesfehérváron balhéba keveredtek az enyingi romák, de az ottani nehézfiúk megfutamították õket.
A többnyire a Fejér megyei városban élõ, cigányokból álló csapat nem ismeretlen a balatoni éjszakában sem, hiszen ahol az alvilági körökben jól ismert banda megjelent, ott szinte biztosan balhé kerekedett.
A siófoki szórakozóhelyeken is jól ismerik a csapatot, akik nem nevezhetõk kisstílû bûnözõknek. Ha csak a védelmi pénzek begyûjtését vesszük alapul, komoly szándákaik vannak, akcióik pedig többnyire jól szervezett kivitelezésre utalnak. Úgy tudjuk, hogy a köznyelvben csak enyingi cigányokként aposztrofált csapattal a rendõröknek mostanság nem volt dolga a déli parton.
Látványos erõdemonstrációjukat azonban tavaly júliusban sok százan nézhették, vagy remeghették végig a siófoki Petõfi sétányon, ahol mintegy 150-en vonultak végig, állítólag késekkel, kardokkal felszerelkezve (A videót mindenki megnézheti testvéroldalunkon, a sonline.hu-n!). A felvonulás célja pedig a jól értesültek szerint nem más volt, minthogy megmutassák erõfölényüket a konkurens biztonsági cégnek, amelyik a sétány õrzéséért felel. Akik ott voltak, azt mondják, a securitysek el is iszkoltak a felvonuló sereg elõl, amelyiknek élén a magát országos cigányvajdának kikiáltó K. Cs. menetelt fekete kalapban. Az indíték adja magát, a csapat vélhetõen a sétány felügyeleti jogát akarta megszerezni.
Az akció ez esetben is jól szervezett volt, hiszen a banda a felvonulás végeztével fél órán belül el is hagyta a várost. Ugyanolyan sebességgel spricceltek szét, mint amilyen hamar összeverõdtek a sétányon.
Csak feltételezhetõ, hogy a nyári felvonulásnak köze van a szeptember 17-ei siófoki kézigránátos robbantáshoz, amikor egy ezüstparti villa udvarára robbanóeszközt dobtak. A ház ugyanis az enyingi csapat vezérének tulajdona, ahol a merénylet kísérlet idején családja és õ maga is az épületben volt. A rendõrség az eset után egymillió forintos nyomravezetõi díjat is felajánlott. Az ügyben a Somogy-Megyei Rendõr-fõkapitányság nyomoz emberölési kísérlet miatt.
Van szórakozóhely Siófokon, ahonnan több mint egy évvel ezelõtt kitiltották az enyingi romákat. Informátorunk azt mondta: azóta nem látta õket azon a helyen, bár tudomása szerint életveszélyesen megfenyegették a tulajdonost.
A tapasztalatok szerint a Balaton fõvárosát nagyon megkedvelték, mert gyakran jártak át Enyingrõl, amely az elsõ település Somogy megye határán túl, Fejérben. Siófokhoz állítólag „üzleti ügyeik” is kötötték õket. A fogyasztás ellenére nem örültek nekik a vendéglátósok, mert általában balhét csináltak, s gyakran nem voltak hajlandók kifizetni a cehhet. Így történt a hétvégén Veszprémben is, ezért kellett meghalnia a válogatott kézilabdázónak is.
Hol volt,hol nem volt , de azt tudom, hogy ebben a faluban történt. Volt egyszer egy fiú akinek nagyravágyó gondolatai voltak. És ha hiszitek, ha nem, ez a nagyravágyás okozta vesztét is. Az egyik szép nap, mert reggel még annak indult: ez a derék legény bal lábbal kelt föl. Miután rájött mit is tett óvatlanságában,szépen visszafeküdt az ágyra és a feleségén átmászva a másik oldalon kelt fel,immár JOBB lábbal!
No akkor -gondolta magában- ha már megmentettem magam a balszerencsét hozó tettemtõl, elindulok szerencsét próbálni. Be is ment a helyi gyülekezetbe-hivatalba, hogy megálmodott gondolatait megvalósítsa (melynek [color=blue]se füle - se farka[/color]), mondván: majd [color=red]Õ[/color] ossza az észt!
Harmincöten üldözték a bozótban mezítláb menekülõ férfit
Illegális favágókat, fatolvajokat ijesztett el egy idõs férfi a napokban Szolnokon az általa gondozott akácosban. Azok viszont hamarosan erõsítést hívva mintegy 30-an, 35-en tértek vissza. Miután köveket dobálva üldözõbe vették, a férfi légpuskájával megsebesítette egyiküket. De vajon hol húzódik a jogos önvédelem határa?
A múlt vasárnap délelõtt „csatazajtól” volt hangos Szolnok külvárosának egyik utcája. Egy az általa gondozott akácerdõben fát vágó fiatalokat megzavaró idõs férfira támadt rá egy nagyobb társaság kövekkel, tégladarabokkal. A bácsi egy ósdi, ötven éves légpuskával védekezett, eközben fenéken talált egy rá kõvel célzó tizenhárom éves fiút. Ellene emiatt súlyos testi sértés kísérlete miatt indított eljárást a rendõrség. Az eset részleteit a fákat, majd a saját testi épségét védõ férfi mesélte el lapunknak.
— Február 1-jén fél 12 körül a házam udvarára kilépve hallottam, hogy az általam gondozott akácerdõ fáit baltával, fûrésszel vágják — idézte fel a férfi a történteket. — Négy fiatal suhancot találtam ott, akiket el is zavartam. Ezután a hátsókert kapukulcsáért mentem és önvédelem gyanánt egy légpuskát és három gömbölyû sörétet is magammal vittem.
Megnéztem mekkora pusztítást okoztak a fiatalok és hogy hol tudtak a közeli vízfolyáson átjönni. Pár perc múlva láttam, hogy a közeli házakból mintegy harmincan, harmincöten — férfiak, nõk, gyerekek vegyesen — özönlenek felém téglákkal, kövekkel felfegyverkezve. Egyszerre dobáltak 5-6 méterrõl, alig gyõztem a fejemet kapkodni, hogy ne sérüljek meg. Közben hátráltam a galyak között, még a papucsom is elhagytam, így mezítláb menekültem hazafelé. A puskát rájuk tartottam, egy lövést a fejük fölé eresztettem. A bozótosban néhányan utolértek, beszorítottak egy gallyaktól járhatatlan helyre, s azt kiabálták: „öljük meg”. Szerintem csak a puskám látványa mentette meg az életemet.
Az idõs férfi elmondta, háromszor is eltalálták, a bokáján és kézfején ennek látható nyoma is van. Állítása szerint az egyik dobáló fiatalkorú lehajolt egy újabb kõért, amikor a magát védõ férfi lábra célozva elsütötte légpuskáját, amely lövés a fiút a fenekén érte. Közben a rendõrök is kiérkeztek, így a dobálás abbamaradt, mindenki visszament oda, ahonnan jött.
— Állampolgári kötelességemnek éreztem, hogy a rám bízott értéket védjem, óvjam a tolvajokkal szemben. Az évek során 40-50 alkalommal a kerítést kivágva jöttek be a telkemre az elkövetõk és már gyakorlatilag minden mozdíthatót elloptak. A sok betörés ellen úgy védekezünk, ahogy tudunk, mivel a kiskorú elkövetõkkel a rendõrség sem tud mit kezdeni — zárta mondandóját a férfi.
Az ügy részleteivel kapcsolatban a rendõrség nem kívánt nyilatkozni, mivel folyik a vizsgálat. Viszont érdeklõdésünkre Szabó Zoltán õrnagy, a Szolnoki Rendõrkapitányság bûnügyi osztályvezetõje beszélt arról, mit is tehetünk, ha saját portánkon tolvajba botlunk.
— A törvényi szabályozás szerint jogos védelmi helyzetben elõször is a rendõrséget kell értesítni — avatott be Szabó Zoltán. — A tetten ért elkövetõt a tetten érõ személy is visszatarthatja és alapesetben, ha ez a személy nem áll ellen, átadja õt a kiérkezõ járõröknek, akik átveszik az intézkedést és kényszerítõ eszközt alkalmazva folytatják az eljárást. Abban az esetben, ha az elkövetõ a tetten érõ személlyel szemben bármiféle erõszakot alkalmaz, akkor a jogos önvédelemnek azzal egyidõben kell történie, elhárítónak és a sérülés fokával arányosnak kell lennie. Egyet kell figyelembe venni: alapvetõen egy támadás esetén a törvény szerint mindig az elhárítás az elsõdleges. Ha erre bármilyen objektív körülmény miatt nincsen lehetõség, akkor az arányosságot veszik figyelembe, hogy milyen volt a támadás ereje, irányultsága stb. Ha nincs közvetlen támadási helyzet akkor azonnal hívjuk a rendõrséget és ne menjük bele az elkövetõvel való „birkózásba”.
A bíróság dönt az önvédelem jogosságáról
Szabó Zoltán hangsúlyozta, hogy a jogos védelmi helyzet fennállása nagyon nehezen vizsgálható. Alapvetõen a rendõrség ilyen helyzetekben nem is foglal állást, mivel a bíróság dönt arról, hogy valaki jogos védelmi helyzetben cselekedett-e, vagy sem.
Hol volt,hol nem volt , de azt tudom, hogy ebben a faluban történt. Volt egyszer egy fiú akinek nagyravágyó gondolatai voltak. És ha hiszitek, ha nem, ez a nagyravágyás okozta vesztét is. Az egyik szép nap, mert reggel még annak indult: ez a derék legény bal lábbal kelt föl. Miután rájött mit is tett óvatlanságában,szépen visszafeküdt az ágyra és a feleségén átmászva a másik oldalon kelt fel,immár JOBB lábbal!
No akkor -gondolta magában- ha már megmentettem magam a balszerencsét hozó tettemtõl, elindulok szerencsét próbálni.
Hol volt,hol nem volt , de azt tudom, hogy ebben a faluban történt. Volt egyszer egy fiú akinek nagyravágyó gondolatai voltak. És ha hiszitek, ha nem, ez a nagyravágyás okozta vesztét is. Az egyik szép nap, mert reggel még annak indult: ez a derék legény bal lábbal kelt föl.
Miután rájött mit is tett óvatlanságában,szépen visszafeküdt az ágyra és a feleségén átmászva a másik oldalon kelt fel,immár JOBB lábbal!
Hol volt,hol nem volt , de azt tudom, hogy ebben a faluban történt. Volt egyszer egy fiú akinek nagyravágyó gondolatai voltak. És ha hiszitek, ha nem, ez a nagyravágyás okozta vesztét is. Az egyik szép nap, mert reggel még annak indult: ez a derék legény bal lábbal kelt föl.
Hol volt,hol nem volt ,de azt tudom ,hogy ebben a faluban történt. Volt egyszer egy fiú akinek nagyravágyó gondolatai voltak. És ha hiszitek, ha nem, ez a nagyravágyás okozta vesztét is.
Honlapunkon sütiket (cookie) használunk a felhasználói élmény fokozása érdekében. Amennyiben szeretnél vele megismerkedni, ITT bővebb információt találsz róla.
